Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Pál-Antal Sándor: Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója
Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója Lukinich Imre neves történész egy 1942. október 20-i véleményezésében azok megmentésére hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatosan a következő sorokat írta: „Endes Miklós kéziratai a székelyek történetére vonatkozólag értékes és felhasználható adatokat tartalmaznak. Tulajdonképpen ő állította először össze Marosszék, Aranyosszék és Háromszék történetét (gondolva a középkori, 1571 előtti részre - P-A. S. megj.), de ebben az összeállításban is sok az új adat, amelyet Udvarhelyszékről írt. Losteiner müvének ismertetése szintén hasznos, mert ennek következtében bepillantást nyerhetünk ennek a sokat emlegetett írónak a munkájába, mert saját korára vonatkozólag tekinthető felhasználható forrásműnek. A Csíki Székely Krónika magyar fordítása ugyancsak hézagot pótol. Összegezve véleményemet Endes Miklós kéziratairól, megállapíthatónak vélem, hogy felette kívánatos volna ennek a nagy szorgalommal és tárgyi tudással készült anyaggyűjteménynek valamely közgyűjtemény számára való megvásárlása. A kérdéssel foglalkozók bizonyára hasznát fogják venni Endes anyagának. ”19 1942-ben A négy szék története 1571-ig című kézirat egy példányát a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, a mai Országos Széchényi Könyvtár kézirattára megőrzés végett átvette. A teljes kéziratanyagot az író halála után, 1947-ben az özvegy ugyanott letétbe helyezte (lásd alább Endes műveinek a jegyzékét). De kéziratai valamelyikének a közzétételére senki sem vállalkozott. Az 1989-es rendszerváltozás után csíki kezdeményezésre az 1938-ban kiadott Csík történetét 1994-ben reprint kiadásban a budapesti Akadémiai Kiadó újraközölte. Az újraközléshez kapcsoltan, de egyébként is, ez alkalommal nem hagyhatjuk szó nélkül Endes munkáinak nagyon sommás értékelését. Ismert tény, hogy bármely történelmi tárgyú mű egy idő után, sok tekintetben túlhaladottá válik. Az ő művei pedig ezelőtt 70-80 évvel íródtak. Azóta a történettudomány fejlődése általában, és a feltárt források sokasága lehetővé tették a Székelyföld történetének sokoldalú kutatását, amelyek előnyét Endesnek nem volt módja kihasználni. Az óta sokat változott a történelem kérdéseinek megközelítési szemléletmódja is. Éppen ezért bizonyos, hogy Endes Miklós írásai már több szempontból nem elégítik ki a mai igényeket. De ezt nem is lehet elvárni egyetlen régi munkától sem, így tőle sem. Az ő munkásságát nem is szándékozom a történelmi szemlélet szempontjából megközelíteni. Megjegyzem azonban, hogy ő tudatában volt történészi képzettségének korlátáival, annak, hogy ő nem képzett történész, hanem a történelmet szívügyének tekintő jogász. Ezért fordult, ahányszor csak szükségét érezte, útmutatás, véleményezés, eligazítás végett a törté19 A véleményezés a Magyar Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának, Föl. Hung. 2008. sz. alatti kézirat I. részének címlapja és első oldala között található, számozatlan. 275
