Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Forró Albert: Jelentés az 1916. évi román betörés csíkszeredai eseményeiről
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2009 - I. 249-256 Forró Albert JELENTÉS AZ 1916. ÉVI ROMÁN BETÖRÉS CSÍKSZEREDÁI ESEMÉNYEIRŐL Abstract: [Data concerning the invasion of Ciuc by the Romanian army in 1916] In August 1916, Romania declared war to the Austro-Hungarian Empire and the Romanian army had passed the Carpathian mountains in a quest for fulfilling national aspirations. At the news of Romanian troops crossing over to Transylvanian territory, the affected regions are evacuated and the population takes refuge towards the middle of the country. The population in county Ciuc (Rom., - Hung.: Csíkszék) was settled by the authorities in several settlements of county Hajdú, on the territory of Hungary today. All these events are presented through the viewpoint of the report elaborated by Károly Takács, the Calvinist priest in Ciuc region. Even though the report provides no new data upon the history of the town Miercurea Ciuc (Hung.: Csíkszereda) during the analyzed period, the letter has got documentary value as it highlights the events of those bleak days, events known under a different light from other types of documents. Rezumat: [Date despre invazia armatei române în Ciuc din 1916] In august 1916 România a declarat război Austro-Ungariei şi armata română a trecut Carpaţii pentru îndeplinirea aspiraţiilor naţionale. La vestea intrării trupelor române pe teritoriul Transilvaniei, are loc evacuarea teritoriilor afectate şi refugiul populaţiei spre centrul ţării. Locuitorii judeţului Ciuc (magh.: Csíkszék) au fost aşezaţi de autorităţi în localităţile judeţului Hajdú de pe teritoriul Ungariei de azi. Toate aceste evenimente sunt prezentate din prisma raportului preotului reformat din zona Ciucului, Takács Károly. Cu toate că acest raport nu aduce date noi referitoare la istoria oraşului Miercurea Ciuc (magh.: Csíkszereda) din perioada amintită, totuşi, această scrisoare are valoarea documentară de a nuanţa evenimentele petrecute în acele zile sumbre, cunoscute de altfel şi din alte documente. Az első világháború kitörésének hírére Sinaián 1914. augusztus 3-án tartott román koronatanács drámai ülésen az ország semlegessége mellett döntött. I. Károly román királynak októberben bekövetkezett váratlan halála után Bukarest egyre határozottabban az antant hatalmak felé közeledett, habár számos kisérlet történt a központi erők részéről is a román fél megnyerésére. A Tisza István vezette magyar kormány ugyancsak jelentős engedményeket - a nyelvhasználati jogok bővítését, az Apponyi-féle iskolatörvény módosítását, számos román többségű választókerület kialakítását, a politikai ügyekben elitéit erdélyi románok amnesztiáját, a román nemzeti zászló használatát, a sajtóperek beszüntetését stb. - helyezett kilátásba az erdélyi románok számára, amennyiben „az egész román faj” együttesen sorakozik fel a Monarchia mögött.1 Csakhogy ezidőre Bukarestben minden eldőlt: Németország és a Monarchia vezető politikusai még nem tudhatták, hogy a központi hatalmak melletti hadba lépést csupán a Titu Maiorescu és Marghüoman konzervatív politikusai óhajtották, míg a Ion I.C. Brátianu 1 Erdély rövid története. Főszerkesztő: KÖPECZI BÉLA. Budapest, 1993. 557-558. 249
