Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön

J is bővíti, amennyiben a székelyföldi templomok falán (és a középkori Magyarország más területein fennmaradt) legendaciklusok a prédikációiro­dalomban világosan megfogalmazott, jól körülírt tulajdonságokkal bíró kegyes király ideáltípusától erősen eltérő, esetenként lovagregényre emlé­keztető, gyorsan egységesülő részleteket ábrázolnak. Jogos tehát a feltéte­lezés, hogy elterjedésükben nem(csak) a székelyek általános Szent László- tisztelete és ezzel összefüggő határőr-öntudata, hanem a lovagi tettekre és ábrázolásokra különösen fogékony udvari művészet és nemesség játszott meghatározó szerepet. A régi székelyföldi nemesség - helyi, megyei és esetenként országos támaszai ellenére is - meglehetősen sebezhető volt. Alulról a gyakran forrongó, az előkelők házait régi szokás szerint szívesen felprédáló székely köznép hagyományos ellenszenvét érezhették, felülről pedig - különösen a 15. század végén, Báthori István vajda idejében - az a leplezetlen törekvés veszélyeztette őket, hogy a régi székely főemberek örökébe erőszakos házassággal, vagy hűtlenségi perekkel a vajda hívei, igen gyakran megyei nemesek lépjenek. Sorsukat nehezítette, hogy a 16. század közepétől a nagypolitika megkísérelte eszközül felhasználni őket (1562, 1575), miközben helyi befolyásuk és „famíliájuk” a reformáció térnyerésével is gyarapodott vagy éppen radikálisan csökkent. Udvarházaik pusztulása - különösen ennek utolsó nagy hulláma, a Mihály vajda korabeli zavargások (1599-1600) idején - a régészet számára még nagy lehetőségeket rejt, ami majd a fenti történeti vázlat továbbrajzolását is lehetővé teszi. ____________Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori Székelyföldön Irodalom és rövidítések ÁMF GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Budapest, 1963-1998. BALOGH 1943 BALOGH JOLÁN: Az erdélyi renaissance. I. Kolozsvár, 1943. BENKŐ 1990 BENKŐ ELEK: Kelet-Erdély „korai” kővárai. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Szerk. HORVÁTH LÁSZLÓ. Gyöngyös, 1990. 68-85. BENKŐ 1992 BENKŐ ELEK: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Budapest, 1992. BENKŐ 2004 BENKŐ ELEK: Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban. Kolozsvár, 2004. 241

Next

/
Thumbnails
Contents