Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori Székelyföldön Szárhegyen található. A Lázár család nagy kiterjedésű, négyszögletes fallal és sarokbástyákkal övezett egykori rezidenciája területén minden más székelyföldi emlék kutatási volumenét felülmúló ásatások és műemléki feltárások, továbbá helyreállítási munkálatok zajlottak, ezek eredményei ma már monografikus formába önthetőek.56 A falakkal övezett 17. századi együttes északkeleti negyedében álló, tévesen „Asszonyok házának” nevezett épület alatt az ásatások feltárták egy keletrnyugati tájolású, téglalap alaprajzú (18,3*7,3 m), öt helyiségből álló, alápincézett épület kőalapozását, Az épület korát a környékén előkerült, a székelykeresztúri udvarház korai, 15. század végi, 16. század eleji kályhájához szorosan kapcsolódó csempetöredékek Mátyás vagy II. Ulászló korára valószínűsítik.57 A szárhegyi korai csempeleletek bizonyos sűrűsödése azt sejteti, hogy e falon belül, a későbbi északnyugati Hosszú palota („lovagterem”) alatt, a nyugati kerítőfal mellett és a ma is álló, többször átépített, 1532-es évszámot hordozó kapuépületnél további korai épületek állhatták.58 Az épületegyüttest szögletes, a mai kerítőfalnál szabálytalanabb, attól többé-kevésbé eltérő nyomvonalon futó kőfal övezte. Az eddig megjelent beszámolók a leletekből meggyőzően következtetnek arra, hogy a Lázár család első szárhegyi kőudvarházáról van szó, melynek mérete és részletei teljes összhangban állnak azzal a képpel, ami a kor legbefolyásosabb székelyföldi vezetőjéről, Lázár Andrásról az írott források alapján kirajzolódik. A fentiek megszívlelendő tanulsága, hogy a középkori nemesi kúriákat - a kúria szót annak eredeti értelmében használva - nemcsak a főépület mérete és alaprajzi beosztása minősítette, hanem a nemesi telken emelt többi épület is, melyek között az utódok kezén megosztott belsőségre épített további lakóházak, illetve gazdasági épületek is voltak. Közöttük lényeges különbséget jelentett, hogy az épületegyüttest sövénykerítés és a nemesi telket reprezentáló faragott nagykapu (az újkori székelykapu közvetlen előzménye) határolta,59 vagy castellum-szerűen fallal, esetleg még további külső védművekkel (árokkal, palánkkal) erődítették. Ilyen komolyabb rezidenciát csak a székely előkelők legmagasabb szintje létesített; e műfajt ma legjobban a 16. század elejének legbefolyásosabb székely vezetője, Lázár András gyergyószárhegyi építkezéseinek maradványai képviselik. A felszíni bejárások azt sejtetik, hogy hasonló, jelentős épületegyüttesek alapfalai még lappanganak a Székelyföldön. Közülük talán a legkiemelkedőbb a Csíkva56 Ennek fontos előzménye az eddig feltárt késő középkori és újkori kályhacsempe anyag részletes bemutatása, KÉMENES 2005. 57 KÉMENES 2005. 40-42, 5-7. tábla. 58 EMŐDI 2005. 3-8. 59 B. NAGY 1970. 73-84. 235
