Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
Benkő Elek két helyiségből álló délkeleti traktushoz egy másik, keskenyebb helyiségekből álló északnyugati rész kapcsolódik. Ez a típus a 17. századi inventári- umokban feltűnően gyakori, kő- és boronakivitelben egyaránt. Érdekes és figyelemre méltó, hogy a székelyföldi régészeti ásatások és a fennálló emlékeket vizsgáló műemléki kutatások eddig még nem akadtak háromosztatú középkori falusi házak és udvarházak nyomára, eltekintve a legutóbb, Csíkszeredában előkerült 14-15. századi házrészletektől (DARVAS LORAND még közületien ásatásai). Ez a hiány - ami idővel a kutatás hiányosságának is bizonyulhat - azért feltűnő, mert a központi, bejárat, előtér és konyha célját szolgáló helyiséget két oldalról egy-egy szobával, illetve szobával és kamrával bővítő háromosztatú háztípus nemcsak a Kárpát-medencében, hanem tágabb, német-cseh-morva területen is rendszeresen kimutatható a középkor folyamán. Elsősorban a tüzelők elhelyezése és működése terén megfigyelhető sok változata mellett ez a megoldás a házfejlődés középkori alaptípusának számít, melynek régészeti maradványai nyugaton már a 12. századtól kimutathatóak. Magyarországon ez a típus képezi a dunántúli és az alföldi házfejlődés alapját, több késő középkori kő udvarház is épült ilyen alaprajzzal. A pitvar-szoba-konyha, vagy szoba-pitvar-szoba tagolású középkori épületek régészeti maradványainak hiánya, vagy feltűnő ritkasága azért is szembeötlő, mert a 16. századi, fent már bemutatott előzmények után ez az épülettípus gyakran felbukkan a 17. századi erdélyi összeírásokban.53 A kérdés súlyát növeli, hogy a 16. század elejének erdélyi udvarházai között feltehetően már e típus továbbfejlesztett, kétmenetes változatával is találkozunk (1515: Zentelke, Kolozs megye).54 Ami a Székelyföldet illeti, ha a klasszikus háromosztatú típus itteni középkori példái - egyelőre? - nem is bukkantak még fel, hosszú, többosztatú épületek maradványai már több alkalommal is felszínre kerültek. Ismereteink szerint üyet először az oltszemi római tábor feltárása során sikerült - mintegy melléktermékként - megfigyelni, miután az oltszemi Mikó-udvarházat annak idején a római romokra építették. Székely Zoltán ásatása során, 1975-ben a castrum déli térfelén észak-déli tájolású, 10,5 m széles, több mint 23,7 m hosszú, legalább három nagy, sorban elhelyezett helyiségből álló kő udvarház maradványa került elő. Keltezésére nézve csak azt a bizonytalan adatot idézhetjük, hogy környékén késő középkori, 15-16. századi kerámia került elő.55 A Székelyföld legjelentősebb 16-18. századi, hányatott története ellenére is kivételes épségben fennmaradt nemesi épületegyüttese a gyergyószéki 53 B. NAGY 1970. 32. 54 ENTZ 1996. 205, 510-511. 55 SZÉKELY 1980a. 59., 4, 11. kép. 234
