Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
Benkő Elek magánbirtok tarkíthatta, melyek jelentős része a nemesség iránt mindenkor lelelezetlen ellenségességgel forduló székelyek hatalmaskodásai nyomán idővel betagolódott a Székelyföldbe. A középkori magánvárak sajátos csoportját képezik azok az őskori eredetű „földvárak”, melyek árkait a középkorban újra ásták, és mentsvárrá alakították. Ez utóbbi emlékek jellegzetes példája a nagygalambfalvi vár. Ezt a késő vaskori sáncvárat a 13-15. századi Galambfalviak, valószínűleg a Hídvégi család távoli rokonai javíthatták ki, megközelítőleg akkor, amikor Nagygalambfalván mint patrónusok igényesen épített és kifestett templomot létesítettek.50 A látókörünkbe került várak szórványos leletanyaga arra utal, hogy ezek az erősségek alapvetően mentsvárként, esetleg vadászatok színhelyeként szerepeltek, nemesi lakóik állandó rezidenciáit azonban nem itt kell keresnünk. Ez utóbbiak a falvak belterületén, templomok közelében létesített udvarházak voltak, melyek az érintett birtokosok anyagi erejének és gazdálkodásának értékelésén túlmenően e főemberek műveltségének és szemléletmódjának, valamint a korabeli hatalmi és gazdasági központok felé mutató kapcsolataiknak a megrajzolásában is fontos támpontot nyújtanak. A képet jelentősen alakíthatja a távolsági kereskedelem révén megszerezhető igényesebb tárgyak sora, vagy azok feltűnő hiánya. Mindezek egy új életforma külsőségeinek az elterjedéséről, igényes tárgyak vásárlásáról vagy helyi utánzásáról, nem utolsó sorban pedig a fémtárgyak, asztali kerámia, kályhacsempe és állatcsont leletek révén, a fűtésről, konyháról és az ezzel összefüggő életminőségről vallanak. Ma még sajnos csak egyetlen 15-16. századi székelyföldi udvarház részletes publikációjára támaszkodhatunk,51 más esetekben a készülő feldolgozás (Szárhegy), illetve a folyamatban lévő feltárás (például az Andrássyak egykori csíkszentkirályi udvarháza területén 2007-ben indított ásatás) ébreszthet reményeket, összességében tehát a meglehetősen szűkös történeti és régészeti forrásbázis miatt csak somás megjegyzéseket tehetünk. A kutatás rejtett buktatója, hogy egy-egy nemes családnak valamely településen a 15. században már több udvarháza is lehetett, akár úgy, hogy a leszármazottak között megosztott ősi nemesi telken újabb épületet emeltek, akár úgy, hogy más helyen, például egy korábban beépítetlen nemesi telken, vagy jobbágytelken építettek udvarházat maguknak. Ezek először romlékony anyagból is készülhettek, ami nem utal feltétlenül tulajdonosuk társadalmi helyzetére. 50 BENKŐ 1992. 111. 51 BENKŐ - SZÉKELY 2008. 232
