Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Bartis Erika: Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban (17–19. század)
Bartis Erika összeírásban 13 olyan épület szerepel, amely tűzbiztosítással és 3 gazdaság gabona és takarmánybiztosítással rendelkezett. Ez a szám alacsonynak bizonyul, ha tekintetbe vesszük a gazdaságok számát. A modern haladással megsokasodott igények, a közművelődést minden irányban és téren hangosan sürgető eszmék bármennyire és bármily nagy erővel sarkalltak az ipar fejlesztésére, Csíkban e téren fejlődés alig tapasztalható. T. NAGY IMRE 1891-ben tett jelentésében e témakört nagyon kifejezően kezdi: „arról szólni, ami nincs, vajmi nehéz”.33 A csíki nép ezermester: a házát maga építette, kalákában maga hordta a fát, a zsindelyt maga készítette, az asszonyok megtapasztották és kimeszelték. Legfeljebb az asztalosi teendőket bízták szakemberre, természetbeli fizetségért. A 20. századig a ruházatot is házilag teremtették elő. Egy falu életében legfeljebb a szabó-, suszter-, szűcs-, szíjgyártó- és kovácsmunka az, amire néha szükség volt. Ezek számát nem jegyezték fel az utókor számára, de lényegesen alacsony lehetett. A helyzet a 19. század végén és a következő század elején változik, amikor más befolyásoló tényezők mellett a székely leányok tömegesen mentek a román nagyvárosokba cselédnek, hazatérve a régi háziszőttes ruhákat nem akarták felvenni.34 Az elvándorlást nagymértékben könnyítette a vasúti hálózat kiépítése, amely a falut 1895-ben éri el, majd két év múlva, 1897. május 4.-én nagy ünnepségek keretei között indul az első vonat. A vasút nagy kíváncsiságot keltett, ezt bizonyítják az 1897-es évi személyi és gyorsáru forgalmi statisztikai adatok: a faluból 2510 személy utazott vonaton.35 Ez a szám főleg akkor tűnik magasnak, ha a falu összlakosságának számát tekintjük: 1880-ban 1565, az 1910-es népszámláláskor 1606 személyt jegyeztek fel.36 A 19. században a Zsögöd felé vezető út és az Olt kereszteződésében egy malom állt. A helybeliek papírosmalomként ismerték és ismerik ma is. Arról nincs tudomásunk, hogy itt el is készült a papír, vagy a szomszédos Csíkszentmár- tonban dolgozták fel azt. ORBÁN BALAZS szerint37 csak csomagolásra alkalmas papírt készítettek. Ugyancsak ő jegyzi fel, hogy a szentkirályiak malomkő kereskedésből élnek, amelyet a Faragó szikláiból fejtenek ki. Az 1882-1902 közötti időszak Csíkszentkirályon életében is a virágzás két évtizedét jelentette: utakat javítottak, hidakat renováltak, befejezték a vasútvonalat, a községház és iskola épülete is elkészült. Ugyanakkor szabályozták az Olt medrét. 33 Csíki Lapok. Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. I. évfolyam, 5, szám, 1903. február 1. 34 NAGY BENEDEK: i m. 102. 35 VITOS MÓZES: i. m. 347. 36 A Magyar Korona... i. m. 48. kötet, 156. 37 ORBÁN BALAZS: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból Pest, 1869, 37. 212
