Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes telkéből enged át területet a gyár építésére, s a tejszövetkezetek gyár köré tömörítésében ismét oroszlánrészt vállal. Kiváló német gépekkel szerelik föl, melyekkel szakképzett emberek dolgoznak. A vaj mellett juhsajt és juhtúró gyártására is rátérnek. A vállalat saját költségén szállítja Székely- keresztúrra a megye 45 szövetkezetének tejszínét és tejét. Bözödi György szerint „...jelentős állandó bevételt biztosít a falunak a tejszövetkezet: havonta 30.000- 700.000 lejt fizet ki a gazdáknak a tejért, évi osztalékának összege emellett 80.000-100.000 lej között váltakozik, amit 165 tag kap meg”.90 Rugonfalván a Népbank, azaz Hitelszövetkezet is 1905-ben alakult. Alapító tag Jeddi Tamás, elnöke Kovács István református lelkipásztor volt. 1922-ben újraalakult Kovács Ferenc református felekezeti iskolai tanító-igazgatóval az élén. Jakab Rozália közléséből tudjuk (i. m. 152.), hogy a két világháború közti válsággal tele korban a Népbank nagy segítségére volt a „háború alatt a fronton lévő katonák családjai számára, akik nehezen tudták földjeiket megművelni, volt, aki eladósodott, földjét kénytelen volt eladni. A fiatalok közül többen akkor már a román fővárosba mentek, főleg ácsmunkára, jól kerestek és hazajövetelük után egy kis, a Népbankból kivett kölcsönnel megtoldva, az eladó földeket megvásárolták. (...) A Hitelszövetkezet megerősödése után megszűnt az uzsorakamatra kiadott pénzek igénybevétele. Jól fogott a lehetőség, amikor az ökörhizlaló gazdákat becsapta Rozmann felvásárló. (...) A kölcsön felvételének feltételei emberségesebbek a szövetkezet tagjaival szemben. (...) A szövetkezeti tag a befizetett üzletrész után évente részesült osztalékban a nyereségből. A közösség is nyert, mert a maradékot művelődési és népjóléti célokra fordították. A harmincas években elnök: Szőke József, vezetőségi tagok: Molnár Mihály, Molnár Ferenc, Bíró Domokos, Mészáros Domokos. A szövetkezeti mozgalom pénzügyi ellenőrzését és irányító segítségét Farkas Gábor székelykeresztúri nyugdíjas tanító végezte, aki időnként feljárt, mint megbízott ellenőrizte a naplókat. ” Hangya Fogyasztási Szövetkezet működéséről csak 1940 után tudnak Rugonfalván.91 A fogyasztási szövetkezet igazgatója Bíró Dezső, elnöke Bálint Albert és üzletvezetője Mester Károly volt. Itt is a Kalákába kényszeríttették a Hangyát a második világháború után. Már 1945-tól megmutatkoztak a román állam központosító és beolvasztó törekvései. Marosvásárhelyen 1946 áprilisában hívták össze azt a kongresszust, amelyen a két szövetkezeti központot: a Kalákát és a kolozsvári Szövetséget egy megyei „federáléba” szándékoztak kényszeríteni, hogy az új román szövetkezeti központba (a bukaresti INCOOP-ba) olvasszák be, és így tegyenek kezet a hatóságok a szövetkezetek gyáraira és egész vagyonára. 90 BÖZÖDI GY. i. m. 239-241, 264-265. 91 JAKAB R. i. m. 153. 170
