Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében az egyház épületében adott helyet a létesítménynek. Jánosi József, Ritter Rudolfné, Gidó Julianna és Fazakas Dénes tanítók szintén a szövetkezetek fáradhatatlan ügynökei voltak. A gazdaköri tanfolyam előadói voltak: Borbáth István kedei földbirtokos, Szakács Zoltán bikafalvi földbirtokos, Gajdácsi Nándor az EMGE magyarországi küldötte és mások. A Székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskolát végezték el Péter Dénes és Péter Endre, akiket aranykalászos gazda cím viselésére érdemesítettek. Az ezüst kalászos tanfolyamokon tanultak gyakorlati bemutatását szolgálta a Siménfalván létesített mintagazdaság, a Kiss-uradalom területén, ahová tanulmányi kirándulásra hozta el a tanulni vágyó gazdákat Dorner Béla mezőgazdasági minisztérium kirendeltségének székelyföldi megbízottja. A Gazdakör Erdélyben akkor egyedülálló, közös takarmánytároló csarnokot építetett.81 A gazdakör elnöke és a falubírója Erdélyi (Mirese) Dénes (52. kép) volt (1940-1944). Az Udvarhely megyei 15 fajbikából egyet Siménfalvának is kért. Mirese Elek (sz. Siménfalván 1906-ban) - fia82 református egyházi tiszteletbeli gondnok, Földes Károly díjjal tüntették ki, a Siménfalvi Fogyasztási Szövetkezet / Cooperativa de Consum elnöke az 1971-1980-as években, közben a Coop, de Consum Zonal Cristur / Keresztúri Zonáhs Fogyasztási Szövetkezetbe való összevonás idején, 1974-1977 között főbeszerző - gondozta szimentáh bikát (fényképen a bikával 1942-ből: 51. kép). Volt a faluban aztán németországi és magyarországi apaállat is. Barabás Mihály és Erdélyi Károly részt vettek a saját nevelésű, de szimentáli fajtiszta bikájukkal a székelykeresztúri állatkiállításon A gazdakör más fajállat (ménes, kos, kan) beszerzéssel is foglalkozott. A gépszínből kölcsönözték a tagoknak a fahengert, a szelektort, a csávázót, vető- és kapagépeket. Hídmérleget rendeltek a takarmány megmérésére, hogy az állatok szakszerű takarmányozására termesztett lóherét, lucernát és bükkönyt tudják ésszerűen tárolni a takarmányozási év egész idejére. A tejszövetkezetük jól működött 1910-től,83 Forgács Domokos volt az elnök. A szentmiklósiak közül sokan ide hordták a tejet. 1925. aug. 16. után a tejszövetkezetek tagjai lettek a Transylvanianak: a Marosvásárhelyen megalakult Erdélyi Tejgazdasági és Tejértékesítő Szövetkezet Transylvania néven igyekezett újjászervezni és összefogni a gazdasági válság sújtotta szövetkezeteket. 1932-ben, amikor a Szövetség (Alianţa) létrehozta a Székelyföldi Kirendeltségét, Siménfalva lett a központja.84 81 Csíki Lapok, 1908 - Gálfalvi Gábor után. 82 Adatközlőm: Mirese György sz. 1930, Siménfalva 251. (Melléklet, 24. kép) 83 SZENTANNAI M. i. m. 69. 84 Szövetkezeti Értesítő, 1943. ápr. 15 és 1945. okt. 15.; Erdélyi Gazda - Hangya melléklet, 1923. jan. 14. és 18.; Szövetkezeti Értesítő, 1934. ápr. 8-9., 1939. okt. 13. és 1945. okt. 16. 167
