Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes a fent említett célok szolgálata mellett még meg kellett védenie a termelőket az értékesítés soron adódó piaci árleverések okozta veszteségektől. Kiemelendő, hogy Nagymedeséren megőrizték a Magtár alapdokumentumát, a jegyzőkönyv-tömböt (9-13. kép), és áll még a Magtár épülete is (14. kép). A Ferenczi Áron lelkész idejében létesített Magtár után következett az Ifjúsági Egylet újraalakítása, Dávid Ferenc nevével adtak új lendületet ennek a faluművelési mozgalomnak. Ez az új kezdet, a szövetkezetek megalakításának kora (1923). Pállfi Albert lelkész és a falu állami tanítói (Boros György, Farkas Gábor) közti összhang megmaradt, mert a Gazdakör jól működött. Elnöke Bartalis Sámuel gazda volt, később Jakab Lajos lett. Nagy Vencel (1932-1940) és Pálffi Géza (1941-1944) tanítók vezették a téli ezüstkalászos gazdatanfolyamokat. A falu és vidék életében jelentős művelődési eseménynek számított Dr. Kiss Elek helyi születésű unitárius püspök által az ő saját hegyi villájánál kezdeményezett, Nyikó és Gagy mente unitáriusainak minden év augusztus második vasárnapján rendezett találkozója (1928-tól). Könyváruk az EMGE ajándékcsomagból szép állománnyá nőtte ki magát a harmincas évekre. Gépszínjükből búzavetőgépet, gabonarostát, széna- szecskáló gépet stb. tudtak kölcsönözni a tagságnak. A helyi téli mezőgazdasági tanfolyamokon szerzett ismeretek birtokában felismerték a helyi kiváló adottságot, s a nemesített gyümölcstermesztésre és fajállattenyésztésre tértek rá azok a gazdák, akik tovább tanultak a Székelykeresztúri U.T. Gazdasági Iskolában: Varga Áron, Andrási Áron és Jakab Sándor. A jó példa követőkre talált: László Ferenc, Andrási Ferenc, Pál János és Varga János gazdák személyében. Jakab Lajos a gyümölcsfa telepítést is sikerrel végezte. 1925-ben id. Ambrus Péter kezeli a tejcsarnokot. 0 maga veszi át, fokolja és dolgozza fel a behozott tejet. Kezdetben a vajat magánkereskedők által értékesítették. A Hangya Szövetkezet a Biderman magánkereskedésének megszűnése után indult 1940 után. Végh András Nagykadácsról jött át, feleségestől rendezték az üzletet. Később hazament szülőfalujába, hogy ott átvegye a Hangya boltot. Bartalis Péter és Karamán Pálné következtek utána. A Hitelszövetkezet a régi iskola egyik szobájában székelt. Ott tartotta a vezetőség a gyűléseit. A Wertheim-kasszát is ott helyezték el. Pálffi Albert lelkész nagy hozzáértéssel vitte a szövetkezet ügyeit. Vezetőségi tagok voltak: id. Bartabs Samuel, id. Szász Ferenc, Bartalis Ferenc és Kibédi Péter (50. kép).11 71 71 Adatközlőim: Kibédi Péter sz. 1921, Nagymedesér 77. (Melléklet, 50. kép); Andrási Mária sz. 1918, Nagymedesér 3. (Melléklet, 49. kép); özv. Bíró Lajosné, Varga Ibolya sz. 1941, Nagymedesér. 164
