Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Tordátfalva Tordátfalvára is eljutnak a mezőgazdasági tárgyú gazdaköri előadások 1907-ben, akár csak a szomszédos Gagy és Nyikó menti falvakba. Az 1923-as nagy, unitárius egyházi szintű ifjúsági egyletek megújítási mozgalmából Tordátfalva sem maradt ki. Meg is próbálták lépést tartani az idővel, azonban az eladósodás és az elszegényedés, amelyet a harmincas évek gazdasági válsága idézett elő, megbuktatta a nem régóta létesített Tejszö- vetkezetet.64 Az író a falu belső meghasonlását is okolja ezért: „...megbukott, mert egyéni érdekek miatt haszonbérbe adták ki. A régi Ifjúsági Egylet helyett négy év óta a »Societatea Tinerimii« működik tiszta magyar és unitárius községben. A lelkész falunevelő szándéka háttérbe szorult... ” Itt egy eltévelyedett unitárius tanító bomlasztó szerepéről is ír a székely sors felett töprengő író. Az 1940-es változás a Hangya Szövetkezet megalakulásának kedvezett. A Tejszövetkezet újraalakulásáról lehet szó 1941-ben.65 Ez segíti elő a jó tejelő szarvasmarhák tenyésztésének fellendítését. A gyümölcstermesztésre alkalmas határ és klíma kedvet ad ennek a gazdasági ágazatnak a felvirágoztatásához is. Boros Kálmán, Mihály és Albert mellett sikeres állattenyésztők voltak még Kiss Albert, Nagy Márton és Lukácsi Domokos. A gyümölcstermesztésben szintén ők jeleskedtek. Magánkezdeményezésként jelenik meg a kezdeti gépesítés. Nagykadács A falu lakóit nemcsak a földrajzi közelség, de a vallásfelekezeti (unitárius) azonosság is összekötötte a szomszédos Kobátfalvával. A szövetkezetek alakulásának kezdetén nem egyszer találkozunk olyan esettel, amikor a kobátfalviakhoz társulnak pl. a gazdakör, a tejcsarnok beindításánál vagy a cséplőgépvásárlásnál. A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet keretében nemcsak vallási, nemzeti és általános műveltségi témákat, de az ésszerű gazdálkodás kérdéseit is megtárgyalták a lelkészek: Marossi Márton, Lőrinczi László, Sebe Ferenc és Zsigmond József, valamint a kántortanítók: Gálfalvi Péter, majd Lukácsi Domokos irányítása alatt. A gazdakörük létéről beszél az a tény, hogy a faluközösség még a harmincas-negyvenes évek fordulóján rendelkezett azzal az EMGE-től kapott könyvcsomaggal, amelyet minden hivatalosan bejegyzett Gazdakör megkapott. Ez a szükséges gazdasági tudnivalókkal szolgált a téli ezüstkalászos tanfolyamokon tanulni vágyó földműveseknek. A kezdeti állomány aztán ___________Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében 64 BÖZÖDI Gy. i. m. 240-241. 65 SZENTANNAI MÓZES: Nyikómente az ezredvégen. Székelyudvarhely, 1999. 90. 161
