Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Ettől független az a tény, hogy Daniel Lajos gazdamérnök, a Székelykeresztúri Unit. Téli Gazdasági Iskola Tanára volt ebben az időben, és földművelési szaktanácsokkal látta el a hozzá közel állókat. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy többen végezték el, és szerezték meg az aranykalászos gazda oklevelet: Pálffy Géza, Pálffy József, Pálffy Zoltán, Karda János és Benczédi András. A Gazdakörön keresztül kapták a serkentést a hagyományos alacsony termelékenységi állatállomány kicserélését jó minőségű fajállatokra. Pálffy György gazdaköri elnök közbejárására akciós teheneket, kancákat és bikákat kapott a tagság. Csíki Ferenc bikagondozó unokája61 őrzi a nagyapja által gondozott bika napi fejadagját mérő kupát. (22. kép) A Gazdakör a nagy értékű fajállatokra biztosítási szerződést kötött az Erdélyi Gazda Biztosító Szövetkezeténél (21. kép). A gazdakör is igényelt magtisztító, kukoricamorzsoló és csávázó gépeket, de Pállfy György, Ekárt Gyula és Fekete Albert gazda is vásárolt a saját gazdaságuk számára is az akkor ajánlott és szükséges gépekből, és az ugyancsak az akciós állatokból, pl. Molnár János kisgazdának is jutott. A megalakult géptársulat cséplőgépet és traktort vásárolt. A tejcsarnokuk 1923-ban jól működött. A Hangya szövetkezeti bolt (1941) versenytársa lett a magánkereskedők üzleteinek.62 Csehétfalva Balázs Ferenc, az erdélyi szövetkezeti mozgalom sajátos arcú, nagy apostola őseinek faluja, Csehétfalva sem mentes a „fertőzéstől”. A székely kölcsönös segélynyújtási szellemet örökölték a csehétfalvi unitáriusok is. Kis gyülekezet lévén egyházi hajlékaiknak építését és javítását a hagyományos kalákázással vitték véghez. Az ezekhez szükséges eszközöket: építőanyagokat és a költségeket az úgynevezett: alapok (torony, harang, iskola, papi ház, mesteri ház és templom javítására stb. alapokra gyűjtött termények: zab, kukorica, tojás stb.) összeadásából teremtették elő 1875-től, már Kozma Tamás lelkész és Gombos Mózes kántor-tanító idejében.63 Mindezek mellett a kölcsönös megsegítést is szolgálták ezek a magtárak. A rászoruló gazdák részére vetőmagnak vagy létfenntartásra kedvezményesen, minimális kamatért vagy kamatmentesen, kölcsönözhettek a felhalmozott készletből. A Székelyföld számos helységében ismeretes volt ez a megoldás: lásd a szomszédos Firtosmartonos gazdáinak kukoricakassa (magtára). Ettől a gondoskodó szellemtől nem volt idegen az Ifjúsági Önképzőkörön (1877-1896) majd új nevén a Dávid Ferenc Egylet ülésein ___________Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében 61 Csíki Albert sz. 1964, Tarcsafalva 82. (Melléklet, 21. kép) 62 Adatközlőm: Tamási Ferenc sz. 1931, Tarcsafalva 14. 63 LŐRINCZI TÜNDE: A Csehétfalvi Unitárius Egyházközség története. 2000. In: www.csehetfalva.hu 159
