Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében háború miatt félbe kellett szakítania a további folytatását. A szentléleki Hangya fogyasztási Szövetkezetnek tagjai voltak Bogárfalván is.52 Hadnagy Imre az édesapja üzletrészét is átvette. A tejszövetkezet nem vert gyökeret, mert a város közelsége miatt jövedelmezőbb volt a tejnek az udvarhelyi „beszegődöttekhez” való házhozszállítása, de szentléleki tejcsarnokot is pártolta néhány bogárfalvi gazda. Székelyszentmihály Szentmihályon a mélyen szabdalt társadalmi rétegződés akadályozta a szövetkezeti szellem meghonosodását. Az udvari szolgák, zsellérek, szegény napszámosok és székely módos gazdaságokat egymástól elválasztották a két Ugron-udvar, majd azok örökösei, a Rozmanok, a Szöllősiek és hasonló birtokosok centrifugális taszítása nemcsak a település szerinti, de közös összefogást gátolták, ennek ellenére a Vargák, Tarcsafalviak, Papok és gazdatársaik megpróbáltak lépést tartani a korral. A gazdaköri szellemnek bizonyítéka, hogy Pap Sándor gazda Lajos fiát (17-19. kép) a székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskolába íratta be. Pap Lajos két év után aranykalászos gazda címet és oklevelet szerzett az 1941/1942-es tanévben (30. kép), és 1944-ben Kolozsváron az Unitárius Népfőiskola gazdatanfolyamát sikerrel zárta. Varga Sándor ugyancsak aranykalászos gazda címet szerzett a Székelykeresztúron. Alsóbencéd A szövetkezés, összefogás gondolata korán megnyilatkozik Alsóbencé- den. A Magyarság 1902-es márciusi számában olvashatjuk a hírt53, hogy a bencédi gazdák földbérlésre társultak. Tíz kisgazda a helyi unitárius egyházközségtől és a földesúrtól 174 hold földterületet béreltek közös művelés céljából. A szövetkezet tagjai nem osztották szét egymás között a földet, ami általános szokás volt, hanem közösen művelték meg, és csak a kész termést osztották el (Egyed Ákos: A parasztság Erdélyben a századfor- dulón-ból idéz Gálfalvi G.) Az alsóbencédi Gazdakör sikeresen tevékenykedett az évek folyamán. A gazdák komolyan érdeklődtek a szakszerű földművelés iránt. A faluházában (kultúrotthonban) tartották az ezüstkalászos gazdatanfolyamot. A gazdakör elnöke 1920-ban Pap Domokos (Sándoré) volt. Szakács Zoltán bikafalvi földbirtokos és társai tartották az előadásokat. A gazdakör tagjai részvettek Székelykeresztúron az 1938-as mezőgazdasági gépkiállításon és fajállat kiállításon. A kör gépeit a régi pásztorházban tartották, majd gépszínt is építettek. Onnan kölcsönözhették 52 Hadnagy Imre sz. 1927-ben, Bogárfalva 63. 53 GÁLFALVI GÁBOR: A szövetkezeti gazdálkodás kezdete vidékünkön és falunkban, Alsóboldogfalván a XX. század elején. Kéziratban; a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatán díjat nyert dolgozat. 155
