Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében nyolc faluja közül a hetedik a lakosság lélekszámát tekintve (Szenesed tanya a kilencedik település). A vidék első közművelődési körét 1874-ben Olvasó és Társalgó Kör néven alakította meg 34 lelkes falustárs. Kezdetben arra törekedtek, hogy a tagok „ismeretköre szélesbüljön és azok közt az által is a művelődés tökélyesbüljön”. A 25. éves jubileumon az Olvasó és Dalkör néven újraalakult társaság rég célkitűzéseit újabbakkal bővíti a kor igényeinek megfelelően József János tanító: „ma már az egyszerű földművelőnek is szüksége van annyi ismeretre, hogy az ország gazdasági és politikai dolgait legalább nagyjában ismerve: saját hasznára fordítsa... ” Ezért felhívással fordul az ifjúsághoz „összetartozásra, az együtt működésre, saját maguk művelésére, a község értelmi és vagyoni haladásának előmozdítására...” ösztönözve őket. 1937-ben már konkrét téli tevékenységi programmal arra törekszik az egylet, hogy a tagjainak a számolási és gazdasági, ismereteit is gyarapítsa az általános műveltségi szint emelése mellett, és az előadásokon hallottakat megbeszélés által mélyítse is el. Máthé Lajos unitárius lelkész 1898-tól kezdeményezi és vezeti a Gazdakör téli tanfolyamait. Elnöki minőségében a falunak sok közhasznú munkálatát vezeti: középületek építése, ivóvíz bevezetése a falu utcáiba, a szomszédfaluval összekötő út építése stb. A Tejszövetkezet hivatalos megalapítója Kozma Zoltán lelkész volt 1933-ban. 1941-ben ifj. Szász Dénes lelkész kezdeményezi a Hangya Szövetkezet megalapítását. Az Iskola Szövetkezetben sajátították el a tanulók a szövetkezeti ismereteket és az együttműködés eszméjének gyakorlati alkalmazását. Nem kétséges, hogy az ifjúságnak szánt iskolai és egyleti nevelés a falu egész lakosságának a gazdaköri nevelését is szolgálta. A falu kooperációs szellemének a bizonyítéka az 1875. január 22-én létesített Kölcsönmagtár is. (1948-ban a magtáralap által felhalmozott tőkét az új lelkészi lakás építésére fordították). A magtár kölcsön vetőmagot folyósított azoknak a gazdáknak, akik a tél folyamán elfogyasztották a vetőmagnak félre tett gabonájukat. Csak ősszel kellett visszaszolgáltatniuk a magtárnak a segítségül kapott vetőmagot és a kedvezményes kamatját. A vidék egyik legkorábbi Cserépvető Társulata is Firtosváralján született meg. Ezt igazolja az 1923-ból fennmaradt Cserépvető-fogadási szerződés. A cserépvető szakemberek a nagybaconi lakos Virág András és neje Cseke Ida vállalkoznak a cserépgyártásra a 12 váraljai társulati tag előtt. A feltételekben megegyeznek és aláírják a szerződést. 1944-ből még fennmaradt egy Egyesség,46 46 PÁL ÁRON: Firtosváralja. Infopress Rt., Székelyudvarhely, 2005. 103, 107-112, 132, 171, 173-174.; ami a termelés folytonosságát bizonyítja. 153
