Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében tevékenységét ne zavarja, de mint magánvállalkozónak kedvezőnek mutatkozott a kilátás 1942-ben, az útépítés megkezdése alkalmával.43 Az Akácos patak fejében a Kőtörőgyár beindításakor, egy fogadó (kocsma és üzlet) megnyitására a farkaslaki Cserefarkán (a mai útelágazásnál). Kiss Kálmán országgyűlési képviselő hatékony közbejárásának szerepét hangsúlyozza Széles János az útépítésnél és a Bak Sándor üzleti vállalkozásának elindításánál. Nemcsak a közlekedési hálózat fejlesztéséhez járult hozzá a műút építése, de a 8-10 kecseti és a 15 köröndi bányai munkás (Likaskő oldalában megnyitott kőbányánál), kőtörő üzemi és útépítői napszámos munkás foglalkoztatása a vidék népének a megélhetési lehetőségét is biztosította, nemcsak a Bak Sándor jövedelmét fokozta. A cserépvető társaság 24 taggal indult a két világháború közti években, 0,70 hektár földterületen gazdálkodtak. Vásároltak pala/agyagőrlő gépet. Építettek cserépszárító színt és égető katlant és lakást az ott dolgozó mester családjának. Rendi Árpád égetőmester Kecsetben is fontos szerepet játszott a szakmai képzésben a gyártás elindításakor. Három-négy állandó munkással működött. A társulat első elnöke Bak I. (Pista) Mózes volt. Kiss Kálmán is töltött be elnöki szerességet. A tagok kedvezményt élveztek a saját gazdaságaik számára rendelt cserép megvásárlásánál/A kollektív gazdaság megalakulásáig folyt a termelés kisebb-nagyobb megszakításokkal. Széles János adatközlőm, nemcsak aranykalászos és ezüstkalászos gazda minőségében (2-3, 27, 35. kép), tudatosan mentette és védte a faluközössége vagyoni okiratait: a földkönyvet és a közbirtokosság iratait. A diktatúra idején őt is utolérte a székely gazdák sorsa, tíz évig hordozta a „kulákter- heket” (1949-1959), és amikor ezeket már nem tudta teljesíteni, börtönbe zárták. 1962. március 8-án a falu népe a Március 8 nevű kollektív gazdaság első elnökének választotta meg Széles Jánost. Négy évig vezette a beinduló kollektivet Az államosított fogyasztási szövetkezet elnökségét (1967-1974) ruházta rá a hatalom, hogy megmentse a csődtől ezt a megnyomorított gazdasági formát, mert meggyőződött vezetői megbízhatóságában, sokoldalú gazdasági ismereteiben és gazdag tapasztalataiban. Az 1940 előtti kecseti Hitelszövetkezetről annyit tud Széles János, hogy a Székelypálfalvi Körjegyzőséghez tartozó Székelypálfalva, Firtosváralja és Kecset együtt alkottak egy szövetkezetei. A nagyanyja emlegette, hogy a pálfalvi népbankba odaveszett a megtakarított öröksége, pedig jó kamatot [interes-1) ígértek rá, de a konverzió elütötte (1930-1934). A népbank megbukott, a tagok maradtak a kárral, a kecseti bank épületét a 43 Jedd-Mikóújfalu-Szászrégen Műútépítő Részvénytársaság megalakulásakor; a Dcda-Ratosnya vasút vonalat is akkor építették, tervben volt a Csík-Udvarhely és Udvarhely-Gyergyó vasútvonal megépítése is. Ebből csak a Székelyudvarhelytől-Kecsetkisfaludi útelágazásig terjedő 14 km műútszakasz épült meg itt és a másik Jedd-Szentlőrinc közti szakasz 1944 szeptemberéig. - Széles János közlése. 151
