Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében József Tudományegyetem hallgatóiból az első iskolaszövetkezetét, amelynek működési szabályzatát maga a szervező-alapító Gidófalvi írta. Udvarhely vármegyében az első hitelszövetkezetet a Fehér-Nyikó mentén, a közeli Siménfalván hozták létre. Tehát a vidék levegőjében már benne volt az új szelek illata. Nem véletlen az, hogy a bogárfalvi tanító felvetette a gondolatot az iskolaszéki gyűlésen 1887-ben. Romániában 1908-ban Spiru Haret, a kiváló tanügyminiszter bevezette az iskolákba a szövetkezeti nevelést, mint kötelező tantárgyat. Az első világháború után a román közoktatási minisztérium elrendelte a szövetkezés tudományának kötelező tanítását a tanítóképzőkben, 1934-ben pedig a gazdasági iskolákban. Az 1938-as elemi iskolai törvény az iskolaszövetkezetek létesítését tette kötelezővé minden iskolában. A 3976. sz. törvény tantervet adott a szövetkezeti ismeretek V-VI-VII. osztályokban való tanítására. Az 1939. május 27-i törvény elrendelte az ifjúsági Tanszövetkezetek létesítését, tanári felügyelet mellett. A négyéves (1940-1944) északerdélyi magyar államiság idején - magam is jól emlékszem rá - szülőfalumban, Recsenyéden jól működött az iskolaszövetkezet, ahol irkát, ceruzát és más taneszközt vásároltam a nagyobb iskolás boltos leány iskolatársamtól. A homoródszentpáli iskolaszövetkezet tevékenységéről Pálffy Ákos tanító számolt be (1929 és 1942, kézirat). A Hangya Naptárban (1940) Nagy Zoltán: Az iskolaszövetkezet lényege, célja és jelentősége c. írásában tájékoztatott a mozgalomról. Tankönyvet adott ki Nagy Zoltán és Balázs András Szövetkezeti ismeretek kézikönyve címen. Az erdélyi Szövetkezés c. folyóiratnak iskolaszövetkezeti rovata volt, amely tájékoztatott az iskolákban folyó szövetkezeti életről. A szentléleki római katolikus elemi iskolában a két háborút túlélte az iskolaszövetkezeti mozgalom, erre bizonyíték az 1946-ból származó jegyzőkönyv. Az 1948-as tanügyi törvény utáni korból nincs adatunk a szövetkezeti nevelés folytatásáról iskolánkban. Cserépvető társulás Székelyszentléleken A 19. és a 20. század fordulóján a hatóság tiltotta zsúppal való épületfedést, és a zsindellyel való házfedés helyett is az égetett agyag cseréppel való fedést szorgalmazta. A tilalom oka a szalmafedél és majd a zsindelyfedél tűzveszélyessége volt. A Domus Historia 103. oldalán erre vonatkozó adatot találunk: „A legrégibb iskolaépület, amiről tudunk, 1764-ben épült fából, zsindellyel fedve, a kántor-tanítói lakással egy fedél alatt, a papi beltelken. Mivel itt erősen összezsúfolva, tűzveszélyesen, nagyon közel voltak egymáshoz az egyházi épületek, ezért 1831-ben az akkori erdélyi püspök megparancsolja, hogy a papi udvart szélesítsék ki, a kántor-tanítói lakás az úton túli papi kertben épüljön fel, s az iskola pedig a templom tulajdonát képező telekre tétessék át. ” 143
