Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében „Amíg tervezgettek és tanácskoztak, hogy hol is kezdjék el a székely mentést, azalatt a székely nép »szerte nézett, s nem leié honját a hazában«. Ißainak, javakorabeli férfiainak munkabíró tagjai csoportokban vitorláztak át a tengeren Amerikába, még pedig állami segítséggel-közbenjárással! A magyar államkormányzat szerződést kötött a Brémai ‘Cunard Line ’ és a Triesti hajótársaságokkal a magyarok, székelyek, románok, tótok Amerikába szállítására. ”u Egyenesen ijesztő és aggodalmas volt a falvak népének apadása, a munkaerő megcsappanása! Abban az időben az Udvarhely vidéki községekből már sokan - főleg a java korban lévő munkaerők közül kivándoroltak Amerikába. Az otthon maradottak közül sokan - nemcsak a Homoródok vidékén, hanem a szomszédos Küküllők, a Fehér-Nyikó és a Gagy pataka mentén is - csüggedéssel, lemondással tekintettek a bizonytalan jövő felé. Szomorúan érdekes jelenség volt, hogy sokan milyen izgatottan várták a híreket Amerikába kiment barátaiktól a biztató indulásra! Jött is dollár és hajójegy többeknek! A székely falvak nagy többségének pénzforgalma, jövedelme nem volt. Miből is lett volna? Silány-hegyes, nem kellően gondozott földjük, az akkori kezdetleges gazdálkodás mellett, szűkösen termett, csak a mindennapi kenyér és puliszka, s a vetőmag szükséglet, ha megtermett. Udvarhely megyében először azok az erők mozdultak meg a szegény nép megmentésére, akik felelősnek érezték magukat a fennálló állapotok megváltoztatásáért: A Székely Egyesület, a földművelésügyi minisztérium és a Hangya Központ is. Durányi Ignác földművelésügyi miniszter 1902-ben felállította a Marosvásárhelyi Kirendeltséget, melynek fő feladata a Székelyföld szövetkezeti megszervezése volt.11 12 A Hangya központ részéről Meskó Pál titkár vett részt a szervezésben. Az újonnan érkezett lelkészre bízták „a nagy felelősséggel járó és éber vigyázatot igénylő könyvelői tisztséget”. A szövetkezet berendezésében Rohai László, Hangya központi ellenőr segítette Ürmösi Józsefet, aki így emlékezik meg erről: [Dorner Béla miniszteri kirendeltségi megbízott] „...sok hasznos utasítást adott nékem, mint szövetkezet téren kezdő és tapasztalattal nem rendelkező ifjú embernek. Később őszinte, meleg barátság fejlődött ki közöttünk, és midőn az Erdély-részi Hangya Központ vezérigazgatója lett, véleményemet sok szövetkezeti kérdésben meghallgatta, s ő volt munkás abban, hogy a vidéki Hangya Szövetkezetek képviseletében, a Hangya Központ igazgatóságának tagja legyek. ”13 Kicsoda ez a Dorner Béla? Állattenyésztési szakember, a Miniszteri Kirendeltség tisztviselője. Jellemzését a tanítvány, a munkatárs és jó barát 11 HEGEDŰS VILMOS: i. m. 119. 12 Székely-Udvarhely, 1903. 34. 13 ÜRMÖSI JÓZSEF: 44 év a lelkipásztori és szövetkezeti munkamezőn. Kolozsvár, 1949. 3-5. 135
