Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
templomba ezen „ugyan körirat nincsen; de amely hosszúkás alakjáról s kopottságáról ítélve, nagyon régi lehet. ”237 A régi templom egyetlen építészeti eleme ismeretes egy szenteltvíztartó, mely a gótikus, pilléres szárú keresztelőmedencék és szenteltvíztartók felépítési formáját követi, de már reneszánsz hatást is mutat.238 A falu egyik papjának nevét ismerjük egy okleveles említés révén, 1599-ben Szombatfalván Bacsonyi András a plébános.239 Egyházjogilag a középkori hitében megmaradt falu Lengyelfalva filiájával közösen a 17. század első felében egyezség mellett Udvarhely plébániájához csatlakoznak. Ismeretes ennek az egyezségnek az 1638. április 17-én kelt szövege, melynek értelmében csak akkor csatlakoznak, ha majd az idő haladtával ha az egyházközség lélekszáma gyarapszik önálló egyházzá válhatnak.240 1769-ben felhagyják a régi templomot, a falu közepén saját költségből és adakozások útján Szombatfalvi János alkirálybíró irányítása alatt új templomot építenek.241 Az új építkezésekkel felvetődött az egyházi önállósodás gondolata: „ Udvarhelytől el akarnak állani, hogy magoknak tartsanak predi- cátort, szabadosson elállhassanak mind azokkal a földekkel, szénafüvekkel, a melyekkel oda állottak, úgy mint pap, deák házához biratott helyekkel.242, de ez azért sem valósulhat meg mivel 1895-ben Udvarhely városához csatolják szombatfalvát. Régészeti terepbejárással próbálkoztunk a falu belterületén, de mivel a telkek olyannyira sűrűn vannak beépítve, kutatható szántott felületet alig találni. A Templom utcában az egyik telken kerültek elő 16. századi leletek, valamint terepbejárással lokalizáltuk a régi templom helyét a temetőben {10. kép). ___________________Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában Összegzés Tanulmányunk során nyolc falunak tárgyaltuk a történetét, ebből kettőnek semmilyen írott forrása nincsen: Dánfalvának, amelyet csupán helytörténetírók említenek, amennyiben létezett késő középkori előzményei lehetnek, Felső-Siménfalva az előkerült leletek tanúsága szerint a 17. században keletkezett. 16. századi alapítású lehetett Cibrefalva is. Ezeket 237 ORBÁN 1868. 63. 238 DÁVID 1981. 322-323. 239 SzO. ül. 137. 240 „a templomhoz való jövedelemből úgymint földeknek arénámból és egyéb ahoz való haszonból, az templom illendőképpen építtessék, ne romoljon el, és a templom jövedelméről a szentegyliázfiaitól esztendőnként számvetessék"(Veszély 1860. 433-434.) 241 Uo. 242 VESZÉLY 1860. 434. 119
