Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Nyárádi Zsolt 1589-ből egy tanúvallomás kapcsán említik Medéseri Gálfi Gergelyt.230 1635-ben újból összeírják a falu hadköteleseit, a nemeseknél Gálfi Jánost és Szombatfalvi Pétert jegyzik. Az összeírásban külön feltüntetik a régi és új lófőket, az apjukat a fiukkal együtt, az özvegyeket, a régi és új gyalog puskásokat.231 A két nemes család birtokán kívül még a 17. században is jelentős fejedelmi birtokok voltak Szombatfalván. 1644-ben I. Rákóczi György birtokainak összeírásában a szombatfalvi határból említenek 5 hold földet, 50 köböl búzára, mint fejedelmi tulajdont.232 A Gálfi családnak233 udvarháza volt Szombatfalván, amint az I. osztrák katonai felméréshez csatolt írott mellékletben olvasható. Maga a kúria még a múlt század közepéig eredeti alakjában állott, mára már teljesen, a felismerhetetlenségig megváltoztatott alakban a mai Templom utca elején, a Fehér-patak hídja után jobb oldalt állt (a két udvarház közötti légvonalbeli távolság mintegy 250 m).234 A Szombatfalvi család udvarháza, amely a köztudatba Ugrón kúriaként ismeretes, a 18. század fordulóján, a Szombatfalvi család férfi ágának kihalása után került az Ugrón család birtokába. Ugrón Mihály (1760-1806) feleségül vette Szombatfalvi János és Benkő Krisztina Anna nevű lányát, Ugrón Antal pedig Szombatfalvi Annát, ezáltal kihalt a Szombatfalvi család a faluból, helyét az Ugronok vették át.235 Szombatfalva templomának mint fent említettük első írásos említése a pápai tizedszedők idejéből, 1333-ból való. Védőszentje Szent György nevéről kapta maga a falu is a nevét, ami a településnév megváltozása után is megmaradt, 1689-ben még Szent György a védőszent.236 A falu első templomáról kevés adat maradt ránk, az bizonyos mindössze, hogy a 18. század végén elbontott templom a falutól távolabbra, északra a dombon állt. A régi templom helye alaposan megfigyelhető az I. osztrák katonai felmérésen (7. kép). Felhagyását követően rendeltetését részben megtartva, a felszentelt földet a falu temetőjének használják napjainkban is. A temetőben a régi templom helyét építési törmelék: téglatörmelék, habarcs jelzi. Orbán Balázs szerint a régi templom egyik harangja bekerült az új 230 SzO. I. 54. 231 SzO. V. 342. 232 MAKRAI 1954. 552. „egyik Kis Lökön, Másik Nagy Lakon, harmadik az Szőlő nevii szántó föld, negyedik az Oláh Mihály kutyánál,ötödik az gyepű melett melyekbe bele megyen ötven köböl búza, most nyomásban vannak" (SzO. VII. 91.). 233 A szombatfalvi Gálfi család még a XIX. században is nyomon követhető Szombatfalván pl. Gálffi Endre 1856-ban főjegyző. (PÁLMAY 1900. 75-77.). 234 FERENCZI 1997. 59-64. 235 PÁLMAY 1900. 75-77. 236 Schem. 1882. 193. 118
