Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Nyárádi Zsolt nem említi a perben, de minden bizonnyal az őt szolgáló jobbágyait is oda kívánta telepíteni.207 Másfajta visszaélésekről is maradtak fenn források. Szombatfalván lakó Kandó János hívta a törvény elé nemes Szombatfalvi Jánost, hatalmaskodásért,208 majd az udvarhelyi Csiszár Miklós tette ugyanezt nemes Szombatfalvi Péterrel.209 1595-ben egy újabb Szombatfalvi családtaggal találkozunk: Szombatfalvi Tamás, a fejedelmi kancellária írnokának nevével,210 aki megveszi osztopáni Pétertől udvarhely piacán udvarházát, a hozzá tartozó külső földekkel együtt 125 m. forintért.211 1600-ban Szombatfalva perel Székelyudvarhellyel a vár alatti malom birtoklása dolgában. A vallomások szerint a barátoknak volt ott tanorokjuk, a vitás malmot Telegdi Mihály építette, a malom árka átnyúlt a szombatfalvi területre, a Küküllőn túlra, ahol a városnak már nem volt birtoka.212 1593-ban egy peres ügy kapcsán említik „Nádas Kertjét”, mint határnevet.213 1602-ben a császárra és a király hűségére felesküdtek nevei közt találjuk Szombatfalvi Benedek nemest, Gergely Tamás, Fancsali Ferenc, János Deák lófőket (meglepően alacsony maradt a faluban a lófők száma), kilenc szabad székelyt, és ugyanannyi jobbágyot.214 1614-ben az új összeírás nem említ nemeseket, Szombatfalvi Jánost is a lófők közé írják, összeírnak ekkor összesen 11 lófőt, négy gyalog puskást, három szabadost, négy zsellért, valamint kilenc újonnan a faluba költözött szolgát.215 A Szombatfalvi család kúriáját okleveles forrás először 1613-ban említi, amikor is Szombatfalvi János egyik oldaláról Tóth Gergellyel, más oldalról a királyi közúttal határos udvarházát István fiának ajándékozza,216 ugyancsak a fent említett János nyer 1630-ban maga és fia217 István számára Brandenurgi Katalintól címeres levelet. István feleségül vette Baróthy Tamás leányát Erzsébetet, kitől négy fia született: Sámuel, Péter, István és 207 KmOL, Székely Láda, Protokollumok. 1617/53, 1617/113. 208 Uo. 1615/43. 209 Uo. 1615/179. 210 SzO. II. 224-225. 211 PÁLMAY 1900. 238. 212 SzO. III. 275-277. 213 SzO. II. 141. 214 SzO. V. 291. 215 SzO. IV. 324. 216 Pálmay 1900. 238. 217 Az említett nemesnek másik fia Péter 1630-ban Udvarhely határában eső területet perel el a vártól, talán ezzel lehet összefüggésben az 1639-as esemény, amikor Udvarhelyszék akkori jegyzője kénosi Gál Ferenc annyira megverette, hogy belehalt sérüléseibe. (PÁLMAY 1900. 238.) 116
