Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában szétszántották. A falakat kövekből és többféle téglából rakták vegyes falazással, ezek belső felületét egyszer meszelt vakolatréteg borította; a szentélyben agyagpadlót tártunk fel, közepében oltáralapozással; a templom sekrestyéjének viszont nem találtuk nyomát. A templom alatt és környezetében alig 20-50 cm mélységben összesen 30 középkori temetkezést tártunk fel, az évszázadok folyamán a felszentelt földbe temetett település lakóinak földi maradványait (2. kép). A sekély sírmélységen kívül még több tényező arra utalt már a kezdettől fogva, hogy a dokumentált sírok a templomnak nem az általunk feltárt kései fázisához, hanem egy korábbi templomhoz tartoztak, tehát köréje, illetve belé temették az elhunytakat a középkori egyházi gyakorlatnak megfelelően. A feltárt szentély falaiban nagy számban volt másodlagosan felhasznált tégla, ezek egy része (idomtéglák) egy korábbi templomból származik. A sírok betöltéséből apró freskótöredékek, illetve a szentély falazásától eltérő habarcsrögök kerültek elő, amelyek együttesen egy korábbi templom közvetett bizonyítékai (a freskó- és habarcstöredékek arra utalnak, hogy ez a templom a közvetlen közelben volt). A sírok mellékletei: S-végű hajkarikák, Nagy Lajos-féle ezüstdénár, övcsat, pasztagyöngy (3. kép) egy 13-14. századi temető meglétére utalnak, ennek pontosabb keltezését a további kutatások döntik majd el. Az 1. szelvény északi oldalában kis felületen kibontott falfelület valamelyest eligazít a korábbi templom hollétét illetően: egy korábbi, visszabontott hajó- vagy szentélyfalhoz illesztették hozzá a késő középkorban a sokszög- záródású szentélyt. A negatív sírfelület a két sírcsoport között arra enged következtetni, hogy itt egy fal (egyenes záródású szentély?) húzódott, amelyet a későbbi tereprendezés, szintsüllyesztés (így lettek „sekélyek” a sírok) és átépítés során elbontottak.163 Az 1567-es, Udvarhelyszék falvainak és portáinak adóösszeírásakor a falu Zent Emreh néven szerepelt, amikor négy portát írtak össze,164 amely nem fedi a falu templomának a régészeti ásatás szolgáltatta tanulságát. Méretei alapján (a szentély hossza több mint 7 m) a feltárt templom(részlet) egy átlagos középkori falusi plébániatemplomra enged következtetni, ami arra utal, hogy - az írott forrásokkal ellentétben - a település a késő középkorban az átlagos nagyságú települések sorába tartozott Udvarhelyszéken. Az, hogy csupán négy portát írnak össze, a jobbágyok magas számával magyarázható. Ennek a számát illetően némiképp támpontot adhat az 1566-os udvarhelyszéki nemes, lófő és adózó jobbágyporták 163 NYÁRÁDI - SÓFALVI 2007. 20. 164 SzOkl. II. 218. 109
