Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - FARKAS IRÉN: Hagyományos népi gyapjúszőttes csíkban: a cserge

2. A cserge készítése és helye a népéletben A cserge készítési módjának leírásával a szakirodalom részletesen foglalkozik.

18 Mivel a csergét napjainkban is szövik Csík falvaiban, röviden meg kell említenünk szövési módját. A cserge gyapjúfonálból készül, a szőttes láncfonala sodrott fonal, heverője azonban lazán sodrott, ún. durgált fonal. A szó átvétel, valószínű szintén balkáni eredetű, a speciális munkafolyamatot, a „durgálást, drugálást" és a végterméket, eszközéről nevezték el, ami vastagabb és nagyobb orsót jelent. A román nyelvben hasonló a „druga" szó, ugyanazt az eszközt jelenti. „A cserge vetéséhez erősebben pergetett fonalat, a bélinek vastag, laza fonalat durgáltak. "

19 Szővéstechnikája megegyezik a posztóéval, 4 nyüstben szövik, úgynevezett posztóhímmel, ugyanúgy, mint a sikattyús vásznakat.

20 A lábítókat sorban lépik, egyirányban (1-2-3-4), a vastag beverőszálat kézzel bújtatják át nyüst nyílásán. Ujabban használják az úgynevezett bogozott szövést. Ezt a gyapjúszövetet, akárcsak a posztót tömörítették a ványólokban. Az előbbiekben szóvá tett két összeírás alapján, a 18-19. században Csík majd minden falujában, így Csíkjenőfalván, Csíkdánfalván, Csíkrákoson, Csíkcsicsóban, Csíkszépvizen, Csíkzsögödön, Csíkszentkirályon, Csíkszentimrén, Menaságújfaluban 2, Csíktusnádon, Gyergyóremetén, Kászonjakabfalván, Újfaluban, megemlítik, hogy malom, olajütő, ványoló bőven van.

22 A ványolás, a gyapjúnak azon tulajdonságára alapszik, hogy víz (forró) hatására összeugrik, azaz a szövés szálai tömörülnek. Ezt még elősegítette az is hogy az így kezelt gyapjúszövetet a ványoló tömör szálfából faragott botjai megsulykolták az anyagot. A végben szőtt csergeszövetet vagy a ványoló vasfogas hengerével lomozták, vagy a malomvíz forgójába helyezték egy fakádba, mely hosszabb ideig (24 órát) forogva, kilomosodott: „... a mosatóba [...] 24 óra hosszat forgott, akkor szép lomos (lombos) lett"

11 Ezáltal a szövetet ellenállóbbá, vízállóvá, jobb hőszigetelővé tették. A régi típusú szövőszéken (esztovátán) szőtt cserge keskeny, szélessége 64-72 cm között váltakozik, ezért rendszerint több, két-három (olykor 4-6) szélből varrták össze. A cserge összevarrásának módjáról az említett szerző az MNL. Szócikkek. CSÓKOS VARGA 1998. 114. Ld. itt a mosást, festést is. Adatgyűjtés, Csíkszentkirály, 1996-98. Ld. adatközlők Idézett összeírások. CSÓKOS VARGA 1998.