Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

SZEMLE - SZŐCS JÁNOS: Bárth János: Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tízes működése a XVII-XIX. században

Van-e valamilyen összefüggés a honfoglaló magyar katonai tízes-szervezet és a székely tízek között, ahogyan erről MlLLEKER Rezső, ENDES Miklós, GARDA Dezső és mások vélekedtek? A könyv szerzője úgy gondolja, hogy e dologban a leghelyesebb álláspont az óvatosság. Amint ezt IMREH István is tette. Imreh István professzor a székely falutörvények vizsgálatakor, a falutízesek esetében nem bukkant olyan fogódzóra, amely a honfoglalás korára emlékeztette volna. E dologban az álláspontom: a Csíkszentgyörgy megyéjében létező tízesek a honfoglalás után, több mint 300 évvel később jöttek létre. Igaz, hogy a székely társadalom számos ősközösségi, nemzetségi hagyományt, szokást örökölt, vitt tovább, azonban az is tagadhatatlan, miszerint ez idő alatt a székely világ jó néhány, nem lényegtelen változáson esett át. A dolgok mindkét vetületére, oldalára bizonyíték a jóval későbbi, XVI. századi lista a székely nemekről és ágakról. (A 6 nem közül 2, a 24 ágból legalább 12 az 1000. év utáni névvel szerepel. SzOkl. II. 78-81.) A szentgyörgyi és bánkfalvi tízesek létrejöttük pillanatában nem lehettek függetlenek a székely katonai tízestől (tízedtől), hiszen az ide letelepülő székelység is katonai szervezettségű társadalmat képezett. Az itt kialakult tízesek többsége elnevezésében családnévre megy vissza. (Laczok, Gálok, Czikók (Zata) tízese, Jenőfalva tízese, Martonos és Simószege tízes). Ezek mögött valamikor családok, ágak, nemzetségek álltak. Jenőfalva tízes nevét a Jenő ág, nem (esetleg törzs) nevéből származtatom. Vitás marad Ittkétfalva esete. Eredete ennek is lehetett személynévi eredetű. Származása, jelentése később elhomályosult. Lakói talán így értelmesítették. A Jenő családnévvel a XVI. századig - az írásbeliség hiányos volta miatt, ezt követően, azért, mert a Jenő család, ág időközben kihalt - nem találkozunk. A székely tízes hadiszervezet léte nem maradhat figyelmen kívül, ha a falutízesek kialakulásának a körülményeit keressük, vizsgáljuk. Maga az elnevezés is a katonai szervezet folytatásának tűnik. Bárth János úgy látja, hogy az utóbbi 200-400 év nagyszámú írásos emlékének tanúsága nyomán leszögezhető: a csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tízesek évszázadok alatt megszakítatlanul működő közföldeket birtokló, saját írásbeliséggel rendelkező, jól körülhatárolt tevékenységet folytató, állandó önkormányzati alegységek, falurészek voltak. A mindennapi élet szükséglete, gyakorlata és a jövőben való távlati gondolkodás hívta létre, éltette ezt a szervezeti formát. A helyi történeti irodalomból jól ismert ez az önkormányzati forma.