Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - SOS TIBOR: Részadatok Miklósvár (Kovászna megye) és környékének kétéltű- és hüllőfaunájához; a hozzájuk fűződő hiedelemvilág elemzése

Sauria rend - Gyíkok 18. Lacerta agilis Linnaeus 1758 - fürge gyík A fajt Miklósvárról és Nagyajtáról jelezték (GHIRA ET AL. 2002). A faj normál színezetű egyedeit a Köz-gerincén (aduit, 05. 26.), az Ajta-vize és Tekse-patak összefolyásánál (aduit, subadult, 05. 14.; aduit, 05. 27.; aduit, 06. 29.), a Somoság erdőben (Zeitz R.; szem. közi; aduit, 05. 18.), az Olt holtágai mellett (aduit ,06. 26.), a Szénégető-patak forrása melletti erdőrészben (aduit, 05. 26.), a Kövesorr csúcs alatti erdőrészben (aduit, 05. 27.) és a Mirkén (aduit, 07. 16.) találtam meg. A faj pirosas-barnás hátszínezetű egyedeit (var. rubra) a Köz gerincén (aduit, 05. 26.), az Állítók-dombján (aduit, 06. 27.) és az Olt holtágai mellett (aduit, 06. 26.) találtam rá. 19. Lacerta viridis (Laurenti) 1768 - zöld gyík 20. Podarcis muralis (Laurenti) 1768 - fali gyík Bár mind a két fajt jelzik Miklósvár környékéről (GHIRA ET AL. 2002), nem sikerült jelenlétüket igazolni. A fali gyík esetében még megfelelő élőhelyet (köves, sziklás domboldal) sem találtam. Előfordulásuk nagymértékben megkérdőjelezhető. Bár az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara Jacquin 1787) legközelebbi, megkérdőjelezhető előfordulása Nagyajtáról jelzett (GHIRA et al. 2002), Miklós vár környéki előfordulása nem várható. 21. Anguis fragilis Linnaeus 1758 [A. / colchicus (Nordmann) 1840] törékenygyík A fajt Nagyajta környékéről jelzett (GHIRA et al. 2002). A fajt nem sikerült megtalálni, bár a helyiek jelzik a „csere kígyó" név alatt (Kislüget tisztás, Kovács M.; szem. közi.; 2005.). Kétség kívül a faj elterjedt a környéken. Serpentes rend - Kígyók 22. Elaphe (Zamenis) longissima (Laurenti) 1768 - erdeisikló A fajt legközelebb Mikófalu mellől jelzik (GHIRA ET AL. 2002). Leírásuk szerint ez a második faj, amit a helyiek „cserekígyó"-ként emlegetnek (Miklósvári erdő, id. Román M.; Gyenge L; szem. közi.; 2005.)