Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PATKÓ FERENC: A Hargita-hegységi xilofág (fát fogyasztó) bogarak (Insecta — Coleoptera)

11. ábra. Saperda scalaris L. 12. ábra. Acanthocinus aedüis L jól kivehető bemélyedés van. Szárnyfedői párhuzamosak. Lárvája a lucban fejlődik (főként a lucfenyők földön heverő rönkjeiben), a bogár késő alkonyattól éjfélig repül. Eléggé ritka faj. 17. Leptura scutellata FABR.: hegyi virágcincér. A lárvák tölgyben fejlődnek, de felhatolnak a lucosokig is. Az általam megfigyelt a lárvát öreg luctörzsben lehetett találni. A virágcincérekre jellemző testfelépítése van: nagy fej, kiemelkedő szemek, karcsú test, hosszú lábakkal. A test fekete, a felülete durván pontozott, az előtörőn aranysárga szőrszegéllyel. A hímek a bodzavirágokon élnek. Testhossza 14-18 mm. 18. Acanthocinus aedilis L.: nagy daliáscincér. Magyar elnevezését nagyon hosszú csápjairól kapta: a hím csápjai legalább ötször olyan hosszúak, mint a teste, a nőstényé rövidebbek. A lárva teste karcsú, fejlett rágói vannak, az előtora alig szélesebb, mint a többi potrohszelvény. A lárvák a lucban fejlődnek, de megtalálhatók az erdeifenyvesekben (Pinus) is. (12. ábra) A kifejlett bogár teste 13-19 mm hosszú, felületét szürkés szőrzet fedi, amelyet sötét harántcsík szakít meg a hátoldalon. A csáp ízek végei szélesebbek és sötétek. Kitűnő rejtőszíne van.