Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PATKÓ FERENC: A Hargita-hegységi xilofág (fát fogyasztó) bogarak (Insecta — Coleoptera)

7. Dryocoetes autographus RATZ.: fenyőháncs-szú. A lucosokban él, a felnőtt egyedek fekete színűek, a szárnyfedők felületén jól felismerhető gödröcskék vannak. (5. ábra) A nyakpajzs felületén szintén gödrök találhatók. A csápok bunkósak és rövidek, a testfelületet ritkás, erős szőrzet borítja. A lárvák hosszú lárvajáratokat rágnak. A lucfenyőn kívül az erdeifenyőt is megtámadják. 8. Pithyogenes chalcographus L.: kére g szú. Nemcsak a lucban, hanem más fenyőkben is élhet. Régóta ismert szú, teste rövidebb, mint a betűző szúé: 2-5 mm. A járatok, amelyeket a lárvák kirágnak, sajátos rajzolatot adnak. Szaporodáskor a nőstény a bölcsőjárat falára ragasztja a petéket. 9. Tragosoma depsarium L. (Cerambycidae): facincér. A cincérlárva lucban fejlődik és eléggé mélyen ássa a járatait. Fontos tápláléka a harkályféléknek (Picidae) A lárva alakja (6. ábra) hengeres, a szelvényeken szemölcsök vannak, és fejlett ragokkal rendelkezik. 3 évig is fejlődhetnek. Az imágók feketés színűek. Általában 10 mm-es nagyságúak. 10. Strangalia nigra L.: fekete karcsúcincér. A kifejlett rovar teste fekete, a szárnyfedők felületei apró gödrökkel vannak borítva. A csáp hossza a test közepéig ér. Lárvái lucban is fejlődnek, de kedvelik a bükkösöket is. A kifejlett rovar szárnyfedői az ízesüléseknél kihúzottak: „vállai" vannak. A szárnyfedők a csúcsuk felé elkeskenyednek (7. ábra), innen a „karcsú" elnevezés. Nagyságuk 16 mm körül van 5. ábra. Dryocoetes autographus RATZ. 6. ábra. Tragosoma depsarium L.