Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PATKÓ FERENC: A Hargita-hegységi xilofág (fát fogyasztó) bogarak (Insecta — Coleoptera)

3. A gyűjtések feldolgozása, meghatározások A tanulmányozott fajok begyűjtése több állapotban történt. A fajok nagy része, több mint 80%-a, lárva állapotban jelentkezett. Magától értődőén a lárvák felismerése és meghatározása nehezebb, mint a kifejlett egyedeké. A lárvák ugyanis nem tartalmazzák a teljes morfológiai jelleget, amelyet az imágók (kifejlett bogár) mutatnak. A rovaroknál éppen az a csodálatos, hogy más életmódja van a lárvának és más az imágónak, a lepkék (Lepidoptera) mutatják ezt a legjobban. De - és ez nagyon fontos - a rovarok esetében egy faj összes tulajdonságai mind a lárva, mind pedig az imágó testfelépítésében egyaránt jelentkeznek - egész szakirodalom létezik erre vonatkozóan. A bogaraknál a lárva-testfelépítés és az imágóalak is a családoknak megfelelően alakul. A törzsfejlődés során, a folytonos alkalmazkodás megerősítette azokat a tulajdonságokat (jellegeket) amelyeket a fajok sajátosságaiként tartunk számon. Ezek a jellegek már nem figyelhetőek meg szabad szemmel, a teljes és jó megfigyelés sztereomikroszkópos vizsgálatokat igényel. Különösen fontos ez potrohvégek és a fej-tok elkülönítésénél, a szárnyfedők mintázatának a megfigyelésénél. Az apró méretű szúbogarak (Scolytidae) testnagysága és alakja feltétlenül sztereomikroszkópos megfigyelést igényel. A meghatározások ezért sok esetben csak laboratóriumi körülmények között valósíthatók meg, esetünkben főleg a cincérek (Cerambycidae) és biborbogarak (Pyrochoridae) sajátos jellegeinek meghatározásáról van szó. (7. kép ) 7. kép. Cincérlárva (Cerambycidae)