Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PATKÓ FERENC: A Hargita-hegységi xilofág (fát fogyasztó) bogarak (Insecta — Coleoptera)

Célkitűzések kutatásaim illetően A gyűjtések, felmérések elsőrendűleg a Hargita-hegységet borító három erdötípusban történtek. Tudatosan kerestem ezeket a növényzet-összetételeket, mert természetes létrejöttüket a hajdani posztglaciális állapotok határozták meg. Az utóbbi évszázadok össze-vissza és tudománytalan erdőgazdálkodásai nagyon megváltoztatták a domborzat és klíma (mikroklíma is) alapján létrejött növényzet-összetételt. De még így is jól megfigyelhető, hogy a hegység nagy részét a Keleti-Kárpátokra jellemző lucosok uralják (Oxalo-Piceetum). (1 kép) 1. kép. A Hargita- és a Görgény-hegység látképe Székely udvarhely felől A fajvédelem, erdővédelem fontossága Gyűjtéseim során nem került elő a máskor megtalált havasi cincér (Rosalia alpina F.) Ezt a szép és ritka cincérfajt egész Európában védetté nyilvánították. A nagy testű rovar szárnyfedői hamvas szürkék, kékesen fénylő, fekete foltokkal tarkítottak, csápjain bársonyos fekete és kékesszürke sávok váltakoznak. A bükkösök, főleg az ősbükkösök jellegzetesen szép cincérfaja. Lárvái öreg bükkökben fejlődnek. A Görgény-hegység bükköseiben az 1980-as években még meg lehetett találni. Megfigyelhettem, amikor egy egész rajzás volt egy öreg bükk törzsén: ritka és szép látvány volt.