Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PATKÓ FERENC: A Hargita-hegységi xilofág (fát fogyasztó) bogarak (Insecta — Coleoptera)

aduc multumiri Muzeului Maghiar al Çtiintelor Naturii, Departamentul Zoologie, din Budapesta. Összefoglaló: Jelen dolgozatom egy két éves tanulmány eredménye. Tanulmányommal kiegészítem azokat a kutatásokat, amelyek a Keleti-Kárpátok rovar-, ill. bogárfaunáját érintik. Dolgozatom, amely a Hargita-hegységet már csak részben borító erdőségek rovarfaunáját vizsgálja, kiegészíti azokat a régebbi kutatásokat, amelyek a Kárpát-medence rovarvilágát tanulmányozták. A bogarak (Coleoptera) olyan rovarcsoport, amely testfelépítése alapján lehetővé teszi, hogy egyedei majdnem minden élőhelyen megjelenhessenek. Amióta csak megjelenhettek az edényes, vagyis fás szárú, nagy testű növények: a fák, mindig voltak olyan rovarok, amelyek vagy belőlük éltek, vagy pedig bennük szaporodtak. Vagy egyszerűen csak búvóhelyet kerestek bennük. Nem a bogárfajokon múlik, hogy napjainkban egyre kevesebb és kevesebb a fajszámuk. A 2005-ben és 2007-ben végzett kutatásaim alapján állítottam össze azt a fajlistát, amely a hegység előhegyeit és hegyeit borító fákban élő vagy szaporodó bogarakat ismerteti. A kutatások nem lezártak, folytatásra várnak. A bővített (kiegészítve a cserjeszinti xilofágiával is), és majdnem 500 egyedet megvizsgált kutatás 7 családot és 31 fajt eredményezett. Rovarvilági méretekben ez kevésnek mondható, táplálkozási mód szerint viszont elfogadható eredmény. A vizsgált bogárcsaládok a következők voltak: Cerambycidae, Elateridae, Scolytidae, Staphylinidae, Pyrochoridae, Cisidae, Lymexylonidae. Tanulmányozva a fát fogyasztók életét, sikerült egy, a Kárpát-medencére nézve is új faj jelenlétét felfedeznem: a Histeridae családba tartozó Platysoma elongation OLIV, sutabogár fajt. Ez nem tulajdonképpeni fát fogyasztó bogár, hanem a fát fogyasztók járataiban él. Más korhadékfogyasztó, ill. ott élő rovarok életét is tanulmányozva, láthattam a Trogossitidae és Trogidae családok életét is. A Trox bogarak (Trox scaber) a madárfészkeket keresve eljutottak egy-egy öreg fatörzs belsejébe is, ott képezve cönózisokat. A feldolgozott anyag, a gyűjtések lehetőséget adtak annak tanulmányozására is, hogyan alakul sok bogárfaj elterjedése, miért hasonló a testalakja sok lárvának és kifejlett egyednek. Gyűjtéseim folyamán megfigyelhettem a fajok fokozódó hiányát (visszaszorulását), amelyet a gátlástalan és erőszakos, felgyorsult erdőkitermelés okozott. Kutatásaim (és iskolai oktatásaim) során mindig kiemelem az erdei ökoszisztémák táplálékhálózata megfigyelésének és tanulmányozásának a fontosságát Jelen dolgozatom eredményei ez irányban is kiegészítő jellegűek. A gyűjtött anyag feldolgozása nagy részben Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeum Allattárában történt. Szükségem volt az ott levő szakirodalomra is. Ott-tartózkodási költségeim egy részét a Magyar Tudományos Akadémia fedezte: külön köszönet érte.