Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - KEREKES SZILÁRD: A mocsári kőtörőfű (Saxifraga hirculus L.) előfordulása Romániában

Az újtusnádi Középpatak-borvízlápból is POP jelezte először a mocsári kőtöröfü jelenlétét (1955). A borvízforrás közelében tenyészett (POP 1960). Léte az 1970-es évek közepe óta kétséges (PÁLFALVI 1994). 2002-ben nem sikerült sem a Benes-rétlápban, sem a Középpatak-borvízlápban fellelnem, jóllehet virágzási ideje alatt aprólékosan átkutattam mindkét területet. A faj termőhelyi igényei és cönológiai viszonyai A mocsári kőtöröfü számára létfontosságú az állandó felszínközeli, áramló talajvíz (WELCH 1970, ROSSKOPF 1971, GILLET 1982, WARNCKE 1980, OHLSON 1986). A víz kémhatását és összetételét illetően jóval tágabb türésű. A semleges illetve az enyhén savas kémhatású vizeket kedveli (RUUHIJÁRVI 1960). Valamennyi termőhelyén megtalálható a tőzeg (GlLLET 1982, OHLSON 1986; LOCKHART 1989). Oligotróf és eutróf termőhelyeken is előfordul, de a mezotróf jellegű termőhelyeket kedveli a leginkább (RUUHIJÁRVI 1960, WELCH 1970, OHLSON 1986, GlLLET 1982). Napfény kedvelő (RUUHIJÁRVI 1960; ÖLESEN - WARNCKE 1990), a levegő hőmérsékletére kevésbé érzékeny növény (GlLLET 1982; OHLSON 1986). A mohaszőnyeggel borított termőhelyeket kedveli (GlLLET 1982; LOCKHART 1989; ÖLESEN - WARNCKE 1990). Mérsékelt legeltetést igényel (WELCH 1970). A legeltetés hiánya kedvezőtlen hatással van a fajra a magasabbá és sűrűbbé váló környező vegetáció valamint a visszatelepülő fásszárú fajok árnyékoló hatása miatt (WELCH - RA WES 1964; OHLSON 1989, WELCH 1996). Léte országunkban a hegyvidéki borvizes lápokhoz van kötve (NYÁRÁDY 1929). Ezek a lápok ásványi anyagokban és szén-dioxidban gazdag vizzel, limonittal keveredett tőzeggel rendelkeznek (POP 1955). A Hargita-ligetben korábban tőzegtalajokon létrejött Caricetum diandrae Jon. 1932 em. Oberd. 1957 társulásban fordult elő (COLDEA ET AL. 1977). A hengeres sasos SANDA szerint Carex diandra, C. rostrata, C. nigra, C. canescens, C. dioica, Menyanthes trifoliata, Ligularia sibirica, Pedicularis palustris, P. sceptrum-carolinum, Drepanocladus ventricosus, D. revolvens, Epilobium palustre, Stellaria palustris, Eriophorum angustifolium, Saxifraga hirculus, Drosera anglica, Comarum palustre, Sphagnum angustifolium, Dactylorhiza maculata, Juncus articulatus, Triglochin palustre, Agrostis canina és Aulacomnium palustre fajokból épül fel (2002). 1992-ben RATIU már Caricetum fuscae (Br. - Bl. 1915 s.l.) W. Koch 1928 társulásban találta. A fekete sásost Carex nigra ssp. nigra, C. rostrata, C.