Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

ajtónyílásaiban található két hengertagos, félköríves kő ajtókereteket az Árpádkorra, illetve a 13-14. század fordulójára, az ún. „átmeneti korszakra" keltezi a művészettörténeti kutatás.

9 A templom egy későbbi korszakából, a gótikus periódusból maradt meg a ma cinteremkapuként használt szintén másodlagos helyzetű, szemöldökgyámos gótikus kő ajtókeret. (3. kép) Valószínűleg szintén ebbe a korszakba tartoznak a szentély déli falába befalazott ablak szárkövek is, ill. a hajó északi falában, az északnyugati saroknál található élszedéses ajtószárkő is. A templom későközépkori, 1595-ben öntött harangja mára eltűnt, feliratát ORBÁN Balázs örökítette meg: VERBUM DOMINI MANET IN ETERNVM. ANNO 1595.

10 A templom további középkori felszerelései közül az oltárokról vannak adataink, noha mostoha sorsuk messze sodorta őket a templomból. A főoltár a 16. század első negyedében keletkezett, ún. átmeneti típus: kompozíciója gótikus, de díszítése, szerkezete már reneszánsz jellegű. Egy része, a nagy táblakép és a mozgó szárny később kettéfűrészelt darabja a Magyar Nemzeti Múzeumba került még 1888-ban, míg a predella (rajta II. Lajos és a székely nemzet címere), a pilaszterek és a többi kép az Erdélyi Múzeumba jutott 1911ben. A Szent Imrét és Szent Lászlót ábrázoló képről csak a Holló Ignác-féle másolatból tudunk. A főoltár után nem sokkal készülhetett a kisebbik Máriaoltár, mely 1911-ben az Erdélyi Múzeumba került. Ez szorosan kapcsolódik a főoltárhoz, képein Dürer- és Cranach-metszetek hatása érezhető, és hasonlóság figyelhető meg a csíkszentléleki és csíkszentimrei oltárokkal.

11 9 KEÖPECZI 1929, 376.; ENTZ 1994, 64., ill. DÁVID 1981, 13-14. az udvarhelyszéki hasonló faragványokról szólva. 10 ORBÁN 1869,20. 11 BALOGH 1943, 126.; MIHÁLY 1998, 112.