Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - SZŐCSNÉ GAZDA ENIKŐ - SZŐCS IMRE: A Fiság völgye régi kötött nagykapui

A régi nagykapuk tipológiája A Fiság völgye kapui Székelyföldi viszonylatban régieseknek tekinthetők. Itt őrzik a legkorábbi, napjainkban is eredeti helyén álló kötött nagykaput 1775-ből,

16 de e falvakban több tucatnyi, 19. század első feléből vagy közepéről származó kapu található. A székely kapuknak területenként más és más díszítési módja alakult ki. 17 Napjainkban legnagyobb hírnévnek az udvarhelyszéki kapuk örvendnek, elsősorban azért, mert az országút mellett vannak, és mivel színezettségük, gazdag díszítményük révén jobban feltűnnek bárkinek. A háromszéki típus letisztult szerkezete és arányos díszítményei által emelkedik ki. Alcsík kapuállománya eléggé élesen elkülönül az említett két székely tájegység típusaitól. A Fiság völgyi kapuk alacsonyabbak, szerkezetileg egyszerűbbek a háromszékieknél. Díszítményeik közt mind növényi, mind pedig mértani elemek feltűnnek, megteremtve a két omamentális stílus sikeres ötvözetét. Az udvarhelyszéki kapuk felé a színezés közelíti ezeket. Stiláris jegyeik viszont markánsan elkülönülnek mind a háromszéki, mind pedig az udvarhely széki példányoktól. Megformálásukban talán leginkább a kászoni falvak kötött kapuival mutatnak rokonságot, de azoknak néhány jellegzetes elem miatt (pl. a kapu födelének tetejére kerülő faragott tulipánok stb.) úgyszintén más a hangulatuk. Míg a kapuiról híressé vált Udvarhely széken igen ritka az 1800-1850 közt faragott példány, addig elemzett övezetünkben a nagykapuk döntő többsége ebben a periódusban keletkezett, és csak elvétve beszélhetünk későbbi (1870es évekbeli) darabokról. A Fiság völgye régi kapui szervesen illeszkednek a korabeli alcsíki kaputípusok körébe. Csaknem ugyanilyen díszítésű darabokra bukkanunk Csíkszentmártonban, Csekefalván is, és HUSZKA József felméréséből látható, hogy valamikor Csíkszentsimonban, Szentkirályon, Csíkszeredában, Zsögödön is ilyen darabok álltak. Készítőikről semmilyen információnk nincsen, de a A kapukra vonatkozó szakirodalom egyáltalán nem említi e korai darabot. Farkas Irén csíkszeredai néprajzkutató a csíki faragott nagykapuk közül az 1799-es csíkszépvízi példányt véli a legrégibbnek. FARKAS Irén: A Csíki Székely Múzeum szabadtéri kapukiállítása. Kiállításvezető. Csíki Székely Múzeum kiadványa, Csíkszereda, é. n. 2. E kapukat számos kiadvány ismerteti. Ld. CSERGŐ Bálint: Az Udvarhely vidéki székelykapu. Csíkszereda, 1999. KOVÁCS Piroska: Székelykapuk Máréfalván. Marosvásárhely, 2000. Uő: Elődeink hagyatéka. Udvarhely széki öreg székelykapuk katasztere 2001-2006. (CD). Csíkszereda, 2007.