Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

ahhoz, amit BlRÓ A. Zoltán és OLÁH Sándor állít: „A cigányokkal szembeni viselkedésmód elvei már az. elsődleges szocializéicióban beépülnek az. egyéni azonosságtudatba: a téirsadalomba belenevelődő egyén az. elődök intézményesült világából vesz át viselkedéselemeket, viszonyulásokat. "

53 Térbeli határépítés: a cigány temető A lokális társadalom etnikai alapon történő szegregálódása mutatkozik meg a temetkezési szokásokban is. Annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltozásig a héderfáji cigányok egy-két kivételtől eltekintve a református vallásúak voltak, szigorú norma tiltotta, hogy a magyar református temetőbe temetkezzenek. A feljegyzések szerint 1930-tól a település két református temetője közül a kisebbikbe, az úgynevezett cigány temetőbe temetkezhetnek. Mindezidáig nem sikerült kideríteni, hogy miért 1930-ban történik meg ez a váltás, mivel úgy tűnik, hogy azelőtt ez a temető is a másikkal egyenrangú református temetőként működött. Az utolsó magyar etnikumú, akit ebbe a temetőbe temettek, éppen egy református lelkész volt. Utz JEGGLE állítja, hogy „a határok meghúzása (...) nemcsak stabilizáló, hanem egyben dinamizáló tényező is: minden határi kihívás a határt legyűrni kívánó erők számára".

54 A kollektív emlékezet szerint egy esetben próbáltak cigány halottat a jelenlegi „magyar temetőbe" temetni. Olyan családról volt szó, amely két generáció óta a falu szimbolikus középpontjában vásárolt házat. A magyarok körében erős felháborodást váltott ki az eset, ennek ellenére végül is a magyar temetőn belül, a Cinterem nevű részen temették el. A cigány család az őket érő rutinos stigmatizációt az integrálódást jelző „határátlépéssel" próbálta feloldani, amely végső soron az eredménytől függetlenül (halottjukat mégiscsak a magyar temetőben temették el) kudarcot vallott: a magyarok határozottan újradefiniálták etnikai hovatartozásukat, ily módon nem ismerték el a család megszerzett pozicionális identitását. A cigány temetőt a harangozó kaszálhatta, ahogy a temetőben álló jónéhány gyümölcsfa (szilva, dió) termése is az övé volt. Összegzés A cigányokról alkotott kép vonatkozásában nincsenek alapvető jelentőségű módosulások, a cigányság adaptációs törekvései és sikerei ellenére sem. A cigányoknak a magyarokhoz tudatosan igazodó életformája a gazdasági küBIRÓ-OLÁH 2002.45. JEGGLE 1994. 3.