Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

Munkások A fiatalabb és középkorú férfiak közül páran a közeli városok kínálta munkalehetőségekkel élnek. Héderfáji magyarokhoz hasonlóan különböző munkahelyeken dolgoznak, ennek feltétele az állandó ingázás. Többnyire raktárosokként, sofőrökként, autószerelőkként, gyári munkásokként alkalmazták őket. A viszonylagos biztonságot nyújtó városi munkahelyeket egyesek az 1989-es rendszerváltozás után időszakos külföldi munkavállalással kombinálták, ezért átfedések lehetnek a külföldi vendégmunkások kategóriájával. Az ugyanazon munkahelyeken dolgozó magyarokkal való munkatársi kapcsolatok nagy mértékben járultak hozzá kollegiális kapcsolatok, barátságok szövődéséhez, amelynek eredménye egy-két cigány-magyar család közötti komasági viszony létrejötte volt. Ezeknek a viszonyoknak a létrejöttét nem mondhatjuk általánosnak, sokkal inkább a társadalmi interakciók területén történő egyéni kivételezések köré sorolhatjuk, amely a kivételtevés egyéni helyzeteit jelöli, nem pedig általános, általában működő társadalmi gyakorlatot. „A mindennapokban létező kapcsolatok, kooperációk a cigányok és a magyarok köz.ött sok esetben rácáfolnak a merev szembenállásra, a konkrét esetek s " 30 szintjén néha eltűnik a diszkrimináció, de nem tűnik el általában s a kapcsolcdokban rendszerint a csoport-hovatartozás szerinti viszonyulások dominálnak. "

31 Cigány gazdák Ugyancsak átfedések vannak e között a csoport és a többi csoport tagjai között. Néhány család a rendszerváltozás után kiosztott fél hektár föld mellé önerőből újabb területeket vásárolt, amelyen a magyar gazdák többségéhez hasonlóan hagyományos gazdálkodást folytat. Ez egyfajta vegetáló gazdálkodás, célja a néhány disznó, egy-két tehén tartásához szükséges termény megtermelése. Az önellátáshoz, önállósodáshoz nem elegendő gazdasági gyakorlatot általában valamelyik fentebb leírt stratégiával kombinálják. Jöttmentek

32 Jöttmenteknek nevezik a lokális társadalom lakói azokat a beköltözött cigányokat, akik többnyire magyar családok által rendelkezésükre bocsátott pajtákban, szénapadlásokon húzzák meg magukat. Ezeknél a családoknál szolgaként dolgoznak (például teheneket fejnek), emellett időnként alkalmi, A kiemelés is tőle - P. L. 31 OLÁH 1996a. 185. 32 A falusiak által használt megnevezés - P. L.