Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

nak vallotta magát. Ebből 619-en reformátusok, 22-en baptisták, 19-en római katolikusok, 19-en ortodoxok, 5-en pünkösdisták, 4-en unitáriusok, 2-en pedig görög katolikusok.

15 A Kis-Küküllő mente, a tágabb tájegység ahova tartozik, történeti vonatkozásban is multietnikus régió. Héderfája a térség etnikailag stabil településének számít.

16 A hivatalos népszámlálás adatai nem tükrözik helyesen a település etnikai megoszlásának valós arányait. A korábbi népszámlálási statisztikák adatitól is eltérően a faluban való jelenlétük folytonossága folyamán a cigányok minden bizonnyal a korábbi időszakban is lényegesen többen voltak. Az adatok lényegében a különböző etnikumok magyar nyelvűségére utalnak. A népszámlálás által kimutatott 655 magyar etnikumú népesség a magyar anyanyelvű cigányok többségét is tartalmazza. Ezzel szemben a közösségen belül egy sokkal mélyebb etnikai határvonal húzódik, amely a statisztikai adatokból egyáltalán nem derül ki. A községközpont polgármesteri hivatala a település etnikai megoszlására vonatkozóan rendelkezik egy másik statisztikával is, amely a hivatalos nép17 számlálástól lényegesen eltérő etnikai megoszlást mutat ki. A polgármesteri hivatal statisztikájában felsoroltakról a héderfáji magyarok is azt állítják, hogy ők cigányok. Ez alapján lényegében a statisztika azt tükrözi, hogy a héderfáji magyarok kit tartanak cigánynak. E szerint Héderfáján 109 olyan őshonosnak tartott cigány él, aki a településen született, vagy héderfáji cigány lakoshoz 18 ment feleségül. A cigányok 27 különálló háztartásban élnek. Az óvodába 5, az I-VIII. osztályba 17 cigány gyermek jár.

1 A cigányok magyaroktól való szimbolikus elkülönülését a falu településszerkezete is leképezi. A roma lakosság az úgynevezett Régi út, valamint Ci20 gánysereg nevű utcában él, az utóbbiban meglehetősen zártan alkotva egy 15 Az Arany János Közalapítvány által támogatott és a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében 2004 tavaszán, nyarán a település gazdaságszerkezeti jellemzőit kutattuk. A kutatócsoport tagjai Kinda István, Miklós Zoltán, Peti Lehel és Szabó A. Töhötöm voltak, a kutatást dr. Pozsony Ferenc és Szabó A. Töhötöm irányították. A kutatás eredményeit önálló tanulmánykötetben közöltük: PETI - SZABÓ (szerk.) 2006. 16 Szemben például Kisszentlászlóval, amely a szászok kivándorlásával alapjaiban változtatta meg a település etnikai arányait (lásd a táblázatot). 17 Lista de alegatori, evidenfa Consiliul Local Suplac. 18 Az óvódások összlétszáma 23. 19 Az I—VIII. osztályos diákok összlétszámára vonatkozóan nincsenek adataim. 20 A helyiek által használt, lokális megnevezés.