Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZABÓ ANDRÁS: Attribútum-figyelő

Kölcsönös ráérzés késztette KÁNYÁDI Sándort, hogy a következőket írja ennek a »kepnek a hátára«: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent, I A szavakat is. Egyetlen szó, I egy tájszó se maradjon kint. I Semmi sem fölösleges. [...] Es akkor majd a megőrzött, I a meglevő szóból újra-1 teremthetjük magát I az első búzaszemet I ha már igével élnünk I tovább nem lehet." Almaszedés

8 Spirális építésű kompozíció, amelyben önérdekű rendezettségnek tűnő módon sorakoznak a különböző mezei munkák mozgását almaszedésnek mutató, és a bolondosán játszó alakok. A kompozíció erővonala az álló fiú kezében levő almától indul és a kerítés túloldalán lovagló/szamaragoló alakon végződik. A spirál-, csavar- vagy csigavonal spirituális üzenet hordozója: az önátadás, az örök ciklikusság és végtelenség jelképe. A prehisztorikus korokban feltehetően termékenység-, élet-, asztrális, és nem utolsó sorban lélekjelkép volt. A kép alanya a kötényében almákat vivő, szende tekintetű lány. Allítmánya, az almát nyújtó, tekintetét a lány arcára, kezét a lány köténye felé irányító, a kezdődő férfiasságot jelképező alak cselekvése. Tárgya a tudásbűnbeesés, a szerelem-termékenység és harmónia szimbólum - az alma. Minden egyéb - emberek és szamarak -, határozó és jelző. A kép olyan, mintha a Heszperiszek kertjéből

9 való (arany)almát, egy zsögödi Párisz

10 ítélné oda Aphroditénak. Vagy inkább Tünde gyönyörfájának „ért arany gyümölcse",

11 amit a fiú nyújt? H Olaj, rétegelt lemez, j.j.f., Nagy Imre, 1937, 670x850 mm, Ltsz.: 1453, CsSzM. 9 Héra gyümölcsöskertje, ahol az egyik fán az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái teremtek. Talán Árkádiában, de az Atlasz hegység mellett is tudni vélik... Sz. A. 10 Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé fia. 11 VÖRÖSMARTY 1957.