Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

Egynek két év hiányzott a kánoni korhoz, ezt is felszentelte a közeli veszély 276 miatt."

70 1668/9 Csíksomlyó - Damokos Kázmér.

11 1668 jún. 16-án IX. Kelemen pápa koronái c. püspökké és Erdély apostoli vikáriusává nevezi ki. Azon évben Szelepcsényi György érsek Nagyszombatban szentelte püspökké. Hazatérve a csíki klastromban néhány papot szentelt.

278 1669-ben Csíksomlyón zsinatot tart az egyházfegyelemről, az iskoláztatásról és a hitoktatásról.

279 Múltunk kincsesbányája TÓTH István György

280 válogatásában és szerkesztésében jelent meg a Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (16-17. száz.ad).

m A szerkesztő műve előszavát így indítja: ,A törökkori Magyarország történetének igen fontos, de eddig szinte ismeretlen kincsestárát adja közre az a válogatás a Magyarországon térítő katolikus misszionáriusok beszámolóiból. Ezeket a leveleket a katolikus missziókat összefogó bíborostanács, a Hitterjesztési Szent Kongregációja (népszerű latin nevén a Propaganda de Fide)

282 levéltárában, a kongregáció római székházában, a festői Spanyol tér közelében található Propaganda-palotában őrizték. A Hitterjesztés Szent kongregációja rendkívül gaz.dag levéltárában jól megőződtek az egykor Rómába érkezett levelek. Míg az GALLA Ferenc: i. m. 197. MCSMO II. 784., KÁJONI János: Fekete könyv. 59. „ha erről többet akarsz tudni, meg láthatod írva a Torony tetején való Gomb-ba, includalva, mely írást a Kereszt Gombjában tettünk." BOROS Fortunát: Damokos Kázmér. In: BÍRÓ Vencel - BOROS Fortunát: Erdélyi katolikus nagyok. Kolozsvár, 1941. 61. Tóth István György történész, a MTA doktora, 1956-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán, és Franciaországban (Nancy) végezte. A történelem nagy korszakai közül érdeklődése a kora-újkor évszázadai felé fordult, melyben széleskörű ismereteit nyelvismerete is elősegítette. Egy-egy történelmi probléma feldolgozását a források felkutatásával és elemzésével kezdte. Több ország levéltárában végzett folyamatos kutatásokat. A római, vatikáni levéltárakban végzett feltáró munka eredménye az a forráskiadvány, amelyben a magyarországi és erdélyi missziók 1627-1707 közötti levelezését kritikai kiadásban, három kötetben jelentette meg. Gyűjteményének egy része 2004-ben vált közkinccsé. A neves történész 2005 nyarán Bangkokból hazafelé repülve hunyt el. TÓTH István György: Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről ( 16— 17. század). Fordította Jászay Magda. Budapest, 2004. A Hittani Szent Kongregációt XV. Gergely pápa alapította 1622-ben.