Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái
Melléklet MODESTUS A ROMA levele a kongregáció titkárának Mikháza, 1649. június 18. Eminenciás és Méltóságos Uraim. Másik levelemben csak az őri és a prefektusi hivatal birtokbavételéről adtam hírt, minthogy akkor nem tudtam többet mondani az idő rövidsége és több bekövetkezett bonyodalom miatt. Ezzel a mostanival pótolom a történteket, tömör tudósítást adva róluk, három fejezetre osztva: először az ország állapotáról, másodszor a prefektúráról, harmadszor arról, hogy mi tűnik számomra megfelelő megoldásnak az egyik és a másik megítélésére, hogy a megszokott éber figyelemmel gondoskodjanak arról, amire szükség van a lelkek javára és a hit terjesztésére. Ami tehát az őrséget illeti: amikor odaérkeztem, igaz, hogy átadták nekem ennek birtokát a pecsétek átnyújtásával, ahogy szokás, de nem viták nélkül, mert mielőtt megtették volna, sok oda nem való feltételt javasoltak írásban azzal, hogy ezeket írjam alá, és mivel nagyon hátrányosak voltak, az elsőt és a másodikat nem akartam aláírni, amire tiltakoztak, hogy nem akarnak semmiképpen sem elismerni. Erre újra enyhítettek rajtuk, és mikor láttam, hogy nem olyan hátrányosak, mint korábban, hanem a boldogult Orbán pápa brévéjére vonatkoznak 347 , aláírtam. Közös megegyezéssel ebéd után két másik definitorral megtettem a hátralévő intézkedéseket, és harmadik definitomak (mivel egy másik meghalt és a helye megürült) megválasztottuk azt az atyát, akit már őrré tettek, bár nem kánonjogilag elismert választással. Ezután Stefano de Salines (Szalinai István) 348 atyával, akit apámnak tekintettem, bár a valóságban nem volt az, elmentünk, hogy felkeressünk néhány tekintélyes urat, hogy tudomásukra hozzuk a Szent Kongregáció intézkedését és a köztünk létrejött megállapodást. Ezt meg is tettük, elsősorban VIII. Orbán pápa 1640. évi bullája az erdélyi Szent István ferences őrség megalapításáról. Vö. GYÖRGY József: i. m. 693-695. Szalinai István (1579-1653. január közepe) bosnyák ferences szerzetes. 1600-ban lépett a ferences rendbe, 1630 óta misszionárius. 1630-ban érkezett Erdélybe, egy ideig világi papnak öltözve. 1632-ben kiváltságlevelet kap. 1636-ban Mikházán szerény kolostort épít. 1636-ban Simándi püspök vikáriusává nevezte ki. 1638-ban végiglátogatja a Székelyföldet. Erőfeszítései nyomán a pápa megalapította az önálló erdélyi ferences kusztódiát. Ennek első kusztosza 1640-1647-ig. Utána definitor.
