Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

Az előbb felsorolt ismérvek alapján bizonyosra állíthatjuk, hogy MODESTUS A ROMA, a jelentés megírásához korábbi feljegyzéseit használta fel. Beszámolóját helyenként egy-egy pontnál aktualizálta (pl. Damokos Kázmér), kiegészítette a Rómába látogató vagy tanuló, esetleg a Hittani Kongregációhoz küldött erdélyiek információi alapján. Ez is egyik oka lehet annak, hogy a jelentés datálatlan maradt. Az Erdélyről és Székelyföldről szóló Jelentés, valamint az 51. és 57. pontokban közölt tájékoztató megerősíti azt a tényt, hogy 1649 és 1661 közötti években a csíksomlyói kolostor mellett működik a gyerekeknek egy másik iskolája, amelyben legkésőbb 1658 elején „több mint 80 gyerek tanul ott, az iskolát a fentnevezett prefektus létesítette". Három év múlva, 1661. október 21-én Csíkot a török-tatár sereg elhamvasztja.

328 Hadd idézzük a szemtanú EVLIA CSELEBI török utazókrónikást, aki a Mikó-vár és a somlyói kolostor ostromát összeolvasztja: „Mivel reggeledett a várban lévő magyarok, nehéz súlyú és értékes portékáikat magukhoz vévén, házinépükkel és gyermekeikkel kegyelemért könyörögtek, valamennyien elfogattak, kapitányuk, kétszáz írsek papjuk (kiemelés D-K. J.), bíráik négyezer emberrel fogságba estek, s a náluk levő vagyonuk elvétetett. "

329 Az a „kétszáz írsek papjuk", ahogy egy iszlám hívő írta, nagyon ráillik ez a somlyói ferences kolostor diákjaira. 1658-ban csak a kolostor melletti iskolában több mint 80 tanuló van, akkor a két iskolában kétszeresével számolhatunk. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az iskola 1658-tól 1661-ig még fejlődött, akkor helytálló EVLIA CSELEBI „kétszáz írsek pap" száma. A vész pillanatában Jegenyei Ferenc, Taploczai István, Jenőfalvi András és Literati Karcfalvi Bonaventura atyák lóra pattanva az erdőkön Háromszékre menekültek.

330 E napon nyolc szerzetes vesztette életét.

331 Köztük P. Somlyai Miklóst Csomortán felett az Aracs-patak és az Árnyék-patak egyesülésénél, Cl. Szentimrei Bálint József noviciust a fitódi erdőben, Fr. Kolozsvári János testvért a Széphavason érték be a tatárok és megölték. P. Pálfalvi Péter a templom padlására menekült, ott égett el. Négy más testvért: Bessei Pált, Bosnyák Illést, Görög Jakab papnövendéket és Makai Antal testvért fogságba hurcolták, ahonnan később visszatértek.

332 328 BENEDEK Fidél: Csíksomlyó, i. m. 97-101. 329 SzÖCS János: A Mikó-vár... i. m. 40. 330 BENEDEK Fidél: Csíksomlyó, i. m. 99. 331 KÁJONI János: Fekete könyv. i. m. 57. 332 GYÖRFFY Pál: i. m. 72.; BENEDEK Fidél: Csíksomlyó, i. m. 99.