Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

egyházi felszerelések kiutalására. A legnagyobb volt a paphiány, ezért Szalinai szerzeteseket küldött egyes plébániákra.

197 A fejedelmet protestáns tanácsadói a katolikusok ellen ingerelték. Ezt követő jogtipró intézkedések miatt a katolikus rendek és a jobb érzésű katolikus papság határozottan tiltakozott. Az 1640. évi országgyűlésre beadták sérelmeiket, hogy nincs püspökük, bár a többi felekezetnek, még az akkoriban el nem ismert görög-keleti románoknak is van. A jezsuitákat folyton kiutasítják. A katolikus papokat folyton akadályozzák kötelességük végzésében. Ajánlatot tettek, hogy készek három olyan erdélyi vagy magyarországi papot jelölni, akik közül a fejedelem bármelyiket kinevezheti püspöknek. Püspökről, a jezsuiták és katolikus papok járás-keléséről hallani sem akart a fejedelem, mert szeretett volna szabadulni a jezsuitáktól, a ferencesekkel még jóindulatú volt. Megengedte, hogy a bosnyák ferencesek Mikházán letelepedjenek. Az 1640-ben megszervezett Erdélyi ferences őrség őrének a Hittani Kongregáció Szalinai István nevezte ki, aki egyben vikárius is volt.

198 Szalinai kérésére a Kongregáció támogatta a hittudományi főiskola létrehozását a csíki kolostorban. Ezért az Örök Városba küldi Szarajevói Marián mikházi szerzetest, az őrség definitorát, hogy tárgyaljon a csíki főiskola megszervezéséről. A Kongregáció Fulgenzio da Jesit hittudományi lektornak küldte Magyarországra és Erdélybe. Csakhogy ő a böjt körüli felfogása miatt még Lósy prímást is magára haragította. így kapott rendi ajánlás mellett erdélyi missziót és lektori kinevezést Breschi vagy Zágrábi András obszerváns, aki hitszónok és lektor volt. P. Zágrábi Andrásnak köszönhetjük, hogy a negyvenes évek közepén Bandini

199 marcianopolisi érsek 11 szerzetest szentelt pappá. Valószínű, hogy az Erdélybe látogató Deodatus

200 szófiai érsek is Uő: i. m. 155-156. MARTON József: Az erdélyi... i. m. 71.; BENEDEK Fidél: Csíksomlyó, i. m. 74-75.; VORBUCHNER Adolf: Az Erdélyi püspökség. Brassó, 1925. 52-53. BANDINI Márkot VIII. Orbán pápa nevezete ki 1643. dec. 16-án. Felszentelték a ciprováci kolostorban 1644. aug. 21-én. Novemberében Bakóba érkezik, Erdélybe is látogat. Bakóban él haláláig 1650. jan. 27-ig. Vö. MCSMO II. 780. 1643 első felében szentelte fel Deodatus érsek all ferencest, mert Szalinai őket a sepsi, kezdi, orbai és egyéb székek plébániáiba helyezte. I. Rákóczi György 1643. aug. 22-én a dési sóbányából kelt Szalinainak címzett levelében elrendelte, hogy a szerzeteseket tüstént vonja vissza kolostorukba. Vö. GALLA Ferenc: i. m. 170. DEODATUS eredeti neve Bogdan (Istentől adott) Péter, Ciprovácon született 16011603 közt. Obszerváns ferences, Rómában tanult. 1631-ben a bolgár ferencesek kusztosza. 1638-ban Galliopoli püspöke, szófiai koadjutor. 1641-ben szófiai püspök, egy év múlva érsek. 1641-ben végig látogatja a moldvai és a havasalföldi ka-