Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

Pálfalvai János 165 , csíkpálfalvi székely, Erdély. 1626. április 13-án iratko­zott be Bécs egyetemére. Előzőleg Nagyszombatban is tanult. 166 1626. szeptember 19-én lépett az egyházi rendbe. 1632-től esztergomi kanonok, pré­post, 1644-től váradi prépost, 1653-tól leleszi prépost és III. Ferdinánd vá­lasztott erdélyi püspöke, már felöltötte a püspöki jelvényeket és az országgyű­lés főrendi házának tagja lett. 1654-től szepesi prépost, 1656-tól váradi püs­pök. Szepesen halt meg 1663. április 23-án. 167 Bethlen Gábor halála után, Brandenburgi Katalin és Bethlen István rövid egy éves fejedelemsége alatt a katolikusok felszabadulnak és kezdenek meg­erősödni. 1630-ban a gyulafehérvári országgyűlésen visszavonják a besztercei végzéseket, kimondják, hogy a jezsuiták visszatérhetnek és iskolákat tarthat­nak fenn. Ahol nincs a katolikusoknak szabad vallásgyakorlatuk, ott a papok a betegekhez és szükségkeresztelésre bemehetnek. 168 Az egyezség azt is megen­gedte, hogy a jezsuitákat, ha kihalnak, vagy visszahívják őket Erdélyből, má­sokkal pótolják. 16 A katolikusok elvben ugyanazt a szabadságot kapják, mint a protestánsok. Ezzel az erdélyi katolikusok szemében megcsillant a remény. Nagyajtay™ Barkó János székely pap, a Hittani Kongregáció felállítása (1622) után hét évvel a Kongregáció 1629. júliusi ülésére benyújtotta beszámolóját a Székelyföldön uralkodó állapotokról, és a papképzésre vonatkozó csíki iskola felállításáról. 171 A felszentelt pap tudja, hogy mire van szüksége a Székelyföldnek és mit kell tennie érte. 172 Mindezt leírta és átadta a SZABÓ Miklós: A csíkszékiek... i. m. 57., ENDES Miklós: i. m. 157. Életéről lásd: BUNYITAI Vince: i. m. 121-133.; Pázmány Erdély iránt kiváló rész­véttel s jóakarattal viseltetett mindig. Mikor a bécsi papnevelő intézetét, a Paztna­neumot megalapította (1623), annak alapító levelében is kiköti, hogy a növendékek felvételénél az erdélyiekre, kivált a székelyekre különös gond legyen, s azok még akkor is felvétessenek, ha koruk vagy képzettségük némi kívánnivalót hagyna is hátra. Pálfalvay éppen a Pazmaneum megalapításakor jelentkezett, s abban őt mint erdélyit mintegy készen várta egy hely. Egyike lett az intézet legelső növendékei­nek (1626), ahonnan a bölcsészet mestereként tért vissza. Mint kitűnő teológus, jogász és hitvitázó szintén ismert lett. TEMESVÁRY János: Erdély választott püspökei I-II. Szamosújvár 1913-1914., I. 35^12.; GALLA Ferenc: i. m. 222. MARTON József: Az erdélyi... i. m. 71. GALLA Ferenc: i. m. 130.; SAVAI János: A csíksomlyói... i. m. 50. Nagyajta, Háromszék erdővidéki faluja, ahonnan Darkó származott. TÓTH István György: /. m. 87-88. A levélíró, Darkó János huszonkét-huszonhárom éves korában 1620. március 19­én lépett a grazi egyetem bölcsészeti karára, ahol fizikát, majd logikát hallgatott. A grazi akadémián tanuló magyar diákok lettek a katolicizmus zászlóvivői. Közöttük

Next

/
Thumbnails
Contents