Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

quibus ad altiora studia prodiret inventus, sed operae precium non videtur, nam multi ex iis vana sua somnia secuti populum post se traherent, et haec de Siculorum statu. "

141 Ez időben minden székely falunak, egyházközségnek iskolája van. Ezzel az ellátottsággal még a szászokkal is felveszik a versenyt.

142 Különös, hogy a középfokú iskola gondolatát nem támogatják. Valószínű, hogy a papok ismerve a nép szegénységét, azért óvakodnak, és zárkóznak el a megterheléssel járó intézménytől. A moldvai minoriták mihelyt tudomást szereztek a somlyói kolostor elárvulásáról, kapva kaptak az alkalmon és 1625. február 11-én megjelent a csíksomlyói kolostorban Querini Miklós olasz minorita és Bogulovics (Bogoslavics) András „ál-püspök".

143 Ez utóbbi a tergovistei kolostor vélt tulajdonát képező értékes tárgyakat nyugtázva elvitte. Querini maradt, s önmagát somlyói gvárdiánnak titulálta. A visszaélések és károsítások megfékezésére Petki István főgondnok lépett fel. Bethlen Gábor segítségét kéri, és így nemsokára fejedelmi idézővel megindult a vizsgálati per a kártevők ellen. A bírák kihallgatták a tanúkat és megállapították, hogy a bentlakó Querini jelentékeny kárt okozott a kolostornak. A per további folyamata ismeretlen. Petki főgondnok leltárba vetette a kolostor javait, és fegyveresen őriztette. Közben Váradi János provinciálistól sürgősen papokat kér. Mivel nem tud küldeni, ezért a katolikus státus urak Pázmány Péter bíboros segítségét kérik.

144 Bethlen Gábor az 1623-ban kötött bécsi béke után és a házassági szándéka idején, némiképpen kedvezett a katolikusoknak. Kemény János egykori történetírója is megírta róla, hogy a hangoztatott „katolizálása" nem volt komoly, hanem csak tettetés.

145 Ezt a politikai magatartását megkapóan ecsetelte Nagyajtai Darkó János a Hitterjesztési Kongregációhoz küldött levelében.

146 1626-ban VIII. Orbán pápa kivette az erdélyi egyházi ügyek intézését a bécsi udvar fennhatósága alól, és a Hitterjesztési Kongregáció alá helyezte Erdélyt, mint missziós területet.

147 Az erdélyi katolikus státus-urak, Pázmány Péter bíboros sürgetésére, a ferences rendtartomány elöljárójánál elérték, hogy 1626. augusztusában benépesült a csíksomlyói kolostor. Pázmány útiköltségre 1 A JEZSUITA REND ÉVKÖNYVE... i. m. A'iA-A'il. 2 KÖPECZI Béla (szerk.): Erdély története II. i. m. 764. 3 MCSMO II. 782. 4 BENEDEK Fidél: í. m. 302-303., 298-299., SAVAI János: A csíksomlyói... i. m. 51-52. 5 MARTON József: Az erdélyi... i. m. 69. 6 TÓTH István György: Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről. Budapest 2004. 87-88. 7 SAVAI János: Missziók... i. m. 113.