Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái
mellé a fejedelmek támogatásukat is megadták, szükség szerint igénybe vehették az állami karhatalmat rendelkezéseik végrehajtására. 116 A katolikus tanácsurak közbenjárására Fejérdi Márton szepesi kanonokot, akit személyesen ismert és arra valónak tartott, 1618. május 2-án vikáriussá és esperessé nevezte ki, hogy az erdélyi katolikusokat összefogja és irányítsa. Politikai meggondolásból így akarta útját állni annak, hogy a magyar király apostoli jogára hivatkozva valakit Erdély püspökévé nevezzen ki. 117 A fejedelem Fejérdinek házat is adományozott, amit Színi az iskola számára megszerzett és nagy nehézségek árán megtartott. Iskolájában mintegy 100 diák tanul. Iskolamesternek Bujtul Györgyöt tette meg. Színi másfél év alatt ötször volt Kolozsváron és környékén. Ott egy jezsuita növendéket talált, aki Telegdi Miklós beszédeit olvassa és prédikál. 1617 nyarán 118 a fejedelemi hadakkal vonuló katolikus urakat elkísérte Háromszékig, majd Csíkba látogatott, ahová nagyon kellene egy vikárius és az iskolákra felvigyázó iskolamester. 119 Kiemelte, hogy Nagyboldogasszonyban (Csíkkarcfalva) a hívek örömmel fogadták, mert az a rémhír terjedt el, hogy a katolikusokat a törökök közé akarják vinni. Isteni gondviselés folytán egy csodálatos fény jelent meg a Krisztus képe fölött, majd a templomban várakozók fölött körözve eltűnt. 120 Színi Csíksomlyóról nem tesz említést. Plébániákat látogatott, tanított, misézett. Amint korábban Csíki István püspök, most ö is megpróbált iskolákat felállítani. Hat plébánián megszabta a tanítás további módját. Püspökre egyelőre nincs remény, mivel a moldvai 121 , aki a fejedelemtől engedélyt kapott, hogy Erdélyben is vizitáljon, meghalt. 1 """ Bethlen Gábor hatalma megerősödött. Ezt azzal tudatta, hogy aktívan bekapcsolódott a harmincéves vallásháborúba. 1619-ben a Rákóczi György kapitány vezette hajdú sereget Felső-Magyarországba küldi. Ezek a katolikusokkal mindenhol kegyetlenkednek. Szeptember 7-én Kassán halálra kínoztatott három katolikus papot: Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuitát, Körösi B GALLA Ferenc: i. m. 170. 117 MARTON József: Az Erdélyi... i. m. 69-70. 118 Bethlen 1617. július 8-án indult Moldvába, hogy Szkender pasa hadaival találkozzék. 119 SZÍNI István: Levél Muzio Vitelleschinek, 1618. febr. 6. In: KESERŰ Bálint (szerk.): Erdélyi és Hódoltsági jezsuita missziók 1/2 1627-1625., Szeged, 1990. 306-310. 120 A JEZSUITA REND ÉVKÖNYVE 1624. részlet In: KESERŰ Bálint (szerk.): Erdélyi és Hódoltsági jezsuita missziók 1/2 1627-1625., Szeged, 1990. 278., 434., 437. 121 Lubieniecki Valérián bakói püspök, vizitátor (1711-1718. márc. 26). 122 SZÍNI István: Levél Muzio Vitelleschinek, 1617. nov. 21. In: KESERŰ Bálint (szerk.): Erdélyi és Hódoltsági jezsuita missziók 1/2 1627-1625., Szeged, 1990. 277-280.
