Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

cellárságot is viselt, ami persze püspöki teendőiben hátráltatta. Erdély és Magyarország egyesítésének volt a híve, s emiatt 1601-ben száműzték. Zsigmond megoldása nem vált be. Vele a püspökség is megszűnt az erdélyi fejedelemség alatt.

68 Báthory Endre bíboros mint erdélyi fejedelem 1599. június 22-én a csíki ferenceseknek engedélyt adott a tartomány bejárására.

69 Halála után a kiszámíthatatlan események egymást követték. A történelmi események pusztító hatással voltak a kolostor és kollégium sorsára. 1600-ban Mihály vajda katonái fosztották ki. Állapotát szemlélve Básta György 1602. aug. 29-én elrendeli, hogy a somlyói kolostornak évente 10 mázsa vasat utaljon ki a csíki vashámor. Ugyanakkor utasítja az erdélyi dézsmák bérlőjét is, hogy a kolostor élelmezésére alamizsnaként évente 32 köböl búzát, hat hordó bort, három tömlő sajtot, 15 ölhető disznót, 300 darab kősót utaljon ki. Ha sajtot vagy disznót nem adhatnak, akkor fizessék ki minden disznót 3, a tömlő sajtot 4 forinttal.

70 A kősót Bethlen és Rákóczi is kiutalta. 1601-ben és 1603. július elején Székely Mózes katonái feldúlták a csíki kolostort, és néhány szerzetest kardélre hánytak.

71 A ferencesek Bakóba, a jezsuiták is Moldvába menekültek és egy részük ott missziózott. Mihelyt az állapotok javultak, visszatértek Erdélybe. 1603. június 9-én Toroczkai Máté unitárius szuperintendens vezetésével a felizgatott csőcselék gyilkolva, verekedve kiűzte Kolozsvárról a jezsuitákat, kollégiumukat lerombolta. Ez mérhetetlen kárt okozott a magyar szellemi életnek, hogy nem fejlődhetett a felsőfokú oktatás, és újra csak a semmiből kellett elindulnia. Mióta a kolozsvári jezsuita egyetem 1603-ban elpusztult, Magyarország területén nem működött felsőfokú tanintézet. Ezen a hiányon igyekezett segíteni Pázmány Péter a nagyszombati egyetem megalapításával (1635).

72 A jezsuiták 1605-től világi papnak öltözve, megeresztett szakállal és bajusszal tovább működtek katolikus nemesek oltalma alatt. A lelkipásztori munka mellett gondjuk volt a papi utánpótlásra is. Pápai felhatalmazásuk volt arra, hogy azokat az ifjakat, akiket méltónak találtak a papságra, bárhol, bármikor, bármely Rómával közösségben levő püspökkel felszenteltethessék.

73 MARTON József: Az erdélyi i. m. 65. GYÖRGY József: i. m. 679. Uo. 682 BOROS Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927. 67.; GYÖRGY József: i. m. 151.; ANTAL Imre: Tisztesség adassék. Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda, 1994. 10. SAVAI János: Missziók i. m. 105.; SZAKÁLY Ferenc: Virágkor és hanyatlás 14401711. Magyarok Európában II. Budapest, 1990. 320. MARTON József: í. m. 61.