Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

vissza az igazság útjára. "

16 Szántó és a fejedelem levélváltásával vette kezdetét az a terv, amit a bécsi provinciális sokszor mellőzött, de 1579. október 1jén Francesco Sunyernal lengyel provinciális segítségével - nyolc jezsuita páterrel és négy szerzetes testvérrel - valósággá vált, ahová 1580. február 20ra Szántó István is megjött az „olaszokkal". A kolozsmonostori letelepedésüket még azon év október 21-29-én tartott országgyűlés hagyta jóvá. 1580-ban nyitották meg iskolájukat 30 tanulóval. A következő évben már a „kincses városban" találni őket.

17 A kolozsvári iskolának 1583-ban 6 tanára és 150-200 tanulója volt. 1585-ben már 230 ifjú tanul. Báthory meglátása, hogy belsőleg kell segíteni a rettentő nagy katolikus paphiányon. Ezt az elvet a katolikus státus urai mindig szem előtt tartották.

18 A kolozsmonostori jezsuita kollégium 1585-ben akadémiává épült ki. A jezsuita iskola híresebb lett, mint a protestánsok kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és gyulafehérvári középfokú iskolái. Sikerük olyan nagy volt, hogy 1588-ban 60 tanulójuk tért vissza a katolikus vallásra.

19 1586-ban 20-an, két év múlva másik 9-en kérték felvételüket a jezsuita rendbe. Ezek között volt Pázmány Péter is, a későbbi katolikus reform zászlóvivője.

20 Báthory István fejedelem elgondolásában a jezsuiták behívása nemcsak katolikus, hanem országos érdek. Világlátottsággal, európai színvonalon álló műveltséggel, kialakult tanrendszerrel léptek fel, amikor mások csak tapogatóztak. Amikor kiűzik őket, utánuk évtizedekre űr maradt. Többen-ke ve sebben titokban vagy nyíltan, fenyegetőzés vagy elnézés között továbbra is benn maradtak. Az erdélyi katolicizmus életében olyanok voltak, mint vér a testben, erő az izomban, velő az agyban.

21 Ez időben missziótartásra egyedül a ferencesek vállalkoztak, akik csíksomlyói rendházukból egész Székelyföldet bejárták. Évszázados hagyományuk volt. A „székelyek beosztott szónoka" tisztség fennállott a kolostor alapításától kezdve. Aki ezt a tisztséget viselte, rendszeresen bejárta a vidéket, prédikált és tanította a népet. A „szónok" kellőképpen felkészült személy volt vagy maga a házfőnök.

22 Ameddig a csíksomlyói ferencesek hatása elért, katolikusok SZILÁGYI Csaba: Szántó István és a Missio Transylvanien. In: Válogatott tanulmányok. Faludi Ferenc Akadémia, Gemmae I. Budapest, 2002. 232. 17 TEMPFLI Imre: A Báthoryak valláspolitikája. Budapest, 2000. 64-65. 18 SAVAI János: Missziók, mesterek, licenciátusok. Documenta Missionaria II/I. Szeged, 1997. 44. 19 ORY Miklós: Pázmány Péter tanulmányi évei. Eisenstadt, 1970. 45. 20 TEMPFLI Imre: i. m. 67. 21 BlRÓ Vencel: Bethlen és az erdélyi katolicizmus. In: Ódon Erdély. 22 BENEDEK Fidél: Csíksomlyó i. m. 425, 492.