Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

Szentmihályon 50 kalangya búzát, őszi vetést, és 50 kalangya zabot fizetett a község a kántornak. 0 pedig fogadott tanítóját a tanításért („Pro doctione") 12 kalangya őszbúzával és 12 kalangya zabbal elégítette ki. Megjegyezzük itt, hogy Szentmihályon, ha nem téves ez a szám, akkor 92 köbölférő szántó állott az eklézsiabeliek rendelkezésére. Harmadát az iskola­mester használta. Szentmiklóson 115 kalangya őszbúza, ugyanannyi zab képezte az iskola­mester, kántor részesedését. Deinen 90 kalangya őszi, 90 kalangya tavaszi gabona jelentette az iskola­mester bevételét. Emellett még az eklézsiának 14 köbölférő szántója is van. (Valószínű, elírás az, miszerint a delnei tanító az iskolamestertől 70 kalangya őszbúzát és 70 kalangya zabot kapott volna a tanításért!?) Szentléleken a kántornak 60 kalangya búza, 60 kalangya zab a keresete. (A következő évben, ha jó a datálásunk, az oktatásért „Pro doctione" 20 kalangya zabot fizet a mester a fogadott tanítónak!) Mindszenten 50 kalangya búza, 50 kalangya zab a kántor bevétele. Szentkirályon 100 kalangya őszbúza, 100 kalangya zab a kántor bére, 7 kö­bölférő szántót is használ. A tanítóját ő maga fizeti. Szentimrén 150 kalangya búza, ugyanannyi zab a kántori bevétel. Földet nem használ. Szentsimonon 150 kalangya búzából, zabból is ugyanannyi a bevétele az iskolamesternek. Tusnádon 158 kalangya búza, ugyanannyi zab a fizetség. Használ még 10 köbölférő szántót és szekér szénát adó kaszálót is. Szentgyörgyön 210 kalangya őszbúza, 210 kalangya zab a kántortanító szerzeménye. 7 köbölférő szántót és 1 szekér szénát termő kaszálót is használ. Menaságon a kántortanítói bevétel 74 kalangya búzát és 74 kalangya zabot jelentett. Az eklézsiának van szántóföldje is. Somlyón őszi vetésből 160 kalangya búza, tavasziból 160 kalangya zab a jövedelem. Nagykászont és Kászonújfalut illetően annyit tudunk, hogy 1732-ben, vagy inkább 1742-ben mindkét helyen a fogadott tanítónak adja jövedelme harma­dát a kántor. 1732-1735-ben: Menaságon a tanító 16 kalangya búzát és ugyanannyi ka­langya zabot kap a tanításért. Az 1730-as évek közepétől az iskolamester, kántor fizetését pénzben is ki­fejezték, így Szentdomokoson 21 rajnai forintot és 6 krajcárt, Szenttamáson 22 forintot és 12 krajcárt tett ki az éves bevétel. Nagyboldogasszonyfalván leg­alább 70 forintra rúghatott a bevételi összeg, lévén nagy, több faluból álló

Next

/
Thumbnails
Contents