Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

mellé rendelt íródeák az 1700-as évek közepén évi harminc forintot kapott. Az apja adómentességet élvezett. Mindezekről a deáklistákon számos példát közlünk. Általában nem volt haszontalan tehát a deáki tudomány. Nemigen tudtuk tisztázni, hogy a deákok közül ki hol tanult a 16. század második felében, és a 17. században. Kisebb részük, feltételezzük, hogy Udvarhelyen, nagyobb részük pedig Kolozsváron, 1667-et követően pedig leginkább Csíksomlyón.

9 Nem fogalmazhatunk úgy, miszerint a deáki tudomány, ismeretcsomag birtoklása kizárólagosan valamilyen előjogokat biztosított volna a cím viselőinek. Amennyiben úgy lett volna, akkor 1614-ben nem kellett volna zsellérré lennie Fazakas Péter Deáknak (Csekefalváról), Mihály és Gergely Deáknak (Rákosról), János Deáknak (Szentmiklósról), Dániel Deáknak (Vacsárcsiból). Ferenc Deák (Gyergyóalfalu) és Máté Deák (Kilyénfalva) sem jószántából választotta a zsellérsorsot. Tamás Deák (Madéfalváról) 1616-ban, vagy előtte jobbágyként hunyt el. Valamiért 1619-ben a ménasági Gábor Deák, korábban helyi iskolamester, a jobbágysorsot kellett hogy válassza. 1643-ban a lustra megejtésekor János Deákot (Szentimre), Anda Mihály Deákot (Tapioca), Juda János és János Deákot (Szentmihály) kóbor emberként regisztrálják. Szabó János Deák Madéfalván szolga. Ennek a jelenségnek a nagy „deáksűrűség", vagy inkább a társadalmi érdektelenség lenne az oka? (Lásd a mellékletünket, a deáklistát!) 2. Az iskolaház Vidékünkön az iskolaházról, oskoláról számos híradás maradt fenn. Benkes Péter szárhegyi plébános a gyergyószentmiklósi oskolamester házára tesz utalást az 1631-1634-es éveket illetően. Ugyanott jelez iskolaházat egy 1660-as keletű írás. 1638-ban, 1649-ben, 1686-ban a szentmárton it, 1642-ben, 1660ban, 1688-ban 1691-ben a szentsimonit, tulajdonképpen a csatószegit említik. A menaságit 1645-1655-ben, míg 1647-ben, 1652-ben, 1665-1666-ban a szentimreit többszörösen jelzik az írások. De szó van a szentgyörgyiről, a kozmásiról és a szentkirályiról is.

10 Az 1600-as években, az 1700-asok első 9 GyÉLt. 27/17/1667. VIII. 22. Fodor György (Szentimre); Az 173l-es vizitáció adatai. Lásd: KOVÁCS András - KOVÁCS Zsolt: Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzökönyvek és okmányok. 1727-1737. Kolozsvár, 2002. 116-143. 10 Csíkszeredai Levéltár (CsLt.). Gyergyószék iratai. F. 26/6/1660/146.; Uo. Csíkszék iratai. F 27/9/1643 (Szentmárton); 27/8/1642; 227/16/1660; 27/21/1688,1691