Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZABÓ ANDRÁS: Attribútum-figyelő

Régi temető

13 A Zsögödi-szorost a Harom-heggyel átellenben lezáró dombon található felhagyott temetőben, az elmúlást is jelképező, de száradtan is vörösen izzó fák tövébe komponáltan, pihen a nyugalom és a hitünk szerinti megújulás reményének jelképe: a - székely - Szent család. Szamarastól. A kép előterében kecskenyáj. Az ókorban a kecskét - elsősorban a bakkecskét -, a termékenységgel hozták összefüggésbe. Általánosan azonban: szexualitás, bőség, hatalom, alantas formájú kéj vágy jelentése is volt. Egyiptomban a nők gyermekáldásért imádkoztak hozzá. Akkori jelentéséhez egyszerre kapcsolódott a születés és a halál. Keresztyén értelmezés szerint pedig a kárhozottak jelképe. Az emberi bűnök szimbóluma. A kép mégis, mintha „aranyszó" beszédű lenne: „A holtak álmai felett Szépen virul a kegyelet E nyugalom-hazában; Hűs a berek és zöld a hant: A hála műve megfogant, S tovább tényé sz magában 13 Olaj, vászon, 1200x1485 mm, j.b.l., Zsögöd, 1969, Nagy Imre, Ltsz.: 1006, CsSzM.