Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZABÓ ANDRÁS: Attribútum-figyelő

Noé bárkája felé

7 A zsögödi szorost uraló Harom-hegy előtti völgyben, a mentés szándékába majdnem belezavarodottnak ábrázolt tematikus önarckép. Egy szamárpár és egy kutya szabadon, a zsákban pedig egy-egy bárány, kacsa, liba és tyúk látható. A szamár a termékenység, a béke, az alázat és a szegénység; a kutya a hűség és az éberség szimbóluma. A bárány a jámborság, a szelídség, az engedelmesség, és az együgyűség, a belső- és kis-ázsiai népeknél pedig a gazdagság jelképe. A kacsa a férfi és nő egységét, összhangját, a jó házasságot, de sutasága miatt az aszimmetriát, az egyenetlenséget is jelenti. A liba a házassághoz, elsősorban a feleséghez kapcsolódó tulajdonságokat képviseli; a tyúk pedig a leggyakoribb áldozati állat volt hajdanán. Ha mindezeket a tulajdonságokat együvé képzeljük, egy össztársadalmi attribútum-együttest fedezünk fel. Nem véletlen tehát, hogy jelképes módon, a szerző pontosan ezekkel az állatokkal igyekszik a bárka felé. Hangsúlyozott figyelmet érdemel a cím határozó tagja, és magának a portrénak az irányultsága. A völgy tájolásához igazított, enyhén elfordult alak Noé eseménytörténete feltételezett helyszínének irányába tekint. És a korszak, amikor ezzel a témával foglalkozott - a 60-as évek vége, 70-es évek eleje -, látszólagos politikai nyitást mutatott. Zsögödi Nagy Imre akkor érez(het)te úgy, hogy jövőjük érdekében, az egységre teremtett világ zsögödi tartozékainak is a bárkán van a helyük. És azt, hogy senki helyettünk nem cselekszik. 7 Olaj, vászon, j.b.l., Nagy Imre, Kv., 1967/1972, 792x995 mm, Ltsz.: 1061, CsSzM.