Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „A nagy szeretet nagy fájdalmat kíván!" Amor, Dolor és más allegorikus személyek szerepe a csíksomlyói misztériumdrámákban

Iudicium szerint a Halál és az ítélet testvérek. Utal arra, hogy az emberek rit­kán gyónják meg a halálos vétkeket. Inti a nézőket, hogy nehogy későn bánják meg vétkeiket. Az Aeternitas egy vasgolyót hoz fel példának: ha 1000 eszten­dőben egyszer egy legyecske egy kis darabkát hord el belőle, előbb-utóbb az egészet elhordja. 13 Az 1761 nagypéntekén színre vitt dráma a nézőknek 1742-ből már ismerős cselekménysort dolgozott fel azzal a különbséggel, hogy égi pört is előadat. Az 1742-es és az 1761-es megrendítő szépségű színjáték allegóriákban, görög nevekkel szemlélteti az üdvösségtörténet legfontosabb eseményeit. A Prológus 1761-ben lényegében elmondja az eseménysort: volt egy király (Andro Pater) és annak egy fia (Androfilus). A király bölcs volt, aki ellen valaki (Andro­misus) fellázadt az udvarban, akit a király száműzött. Helyette egy koldust hozatott, akit bíborba öltöztetett, taníttatott, táplált; Eufronimus személyében tanítót, valamint egy kertet adott neki, ahol eltiltá egy fa gyümölcsétől. A bűnbeeséskor az Alastor nevű ördög angyalbőrben, Eufronimus képében csábította el az első embert (Seena 3.). A fogadott fiú (Androphus) evett a fa gyümölcséből, és ezért a király komoly felelősségre vonás után gályára küldte (Seena 5.). A következő jelenetben elhangzik Ant[d]rophus rövid, egy strófás siralma (Seena 6.). Androphilus annyira szerette fogadott testvérét, Andro­phust, hogy nevében Atyja elé járult, bocsánatot kért, és Androphus nevében ­a bűnbánat jeleként - fejét hamuval hintette meg. Ezek után Angelus Doloris elmondja Androphilusnak, hogy milyen szenvedések várnak rá, és átadja neki a kínzóeszközöket (vaskesztyű, töviskorona, korbács, vaslánc, kötél, nagy borona). Angelus Amoris a szeretettel és az Atya iránti engeszteléssel indokolja vállalását, amiben Angelus Fortitudinis erősíti meg (Seena 7.). A következő jelenetben Androphilus térdel Andro Pater előtt, és kéri, hogy engedje meg szenvedését, és ne vessze el fogadott fiát, Androphust. Erre Andro Pater összehívja az égi tanácsot. Innocentia javasolja Androphilus ha­lálát a bűnösök lelkének megmentéséért (Seena 8.). Majd Amor támogatja Androphilus elhatározását, Angelus Timocens ellenben Androphus halála mellett foglal állást. Erre Angelus Amoris arra hivatkozik, hogy nem magáért, hanem másokért halna meg, hogy életet szerezzen. Végül Angelus Justitiae dönti el a vitát: mivel annak idején Androphilus esküvel erősítette meg, hogy az életét is kész odaadni Androphusért, ezért az eskü kötelezettsége miatt, iure naturali meg kell halnia. Angelus Doloris szánja a Szeretetet, aki halálra megy. A jelenet (Seena 9.) Angelus Fortitudinis szavaival zárul, aki tudatja 1734. április 23. Zárójelenet {Liber exhibens Actiones parascevicas... i. m. ill A. 956-960.)

Next

/
Thumbnails
Contents